Máris elkezdte az egyeztetéseket Andrej Babiš azután, hogy pártja, az Elégedetlen Polgárok Mozgalma (ANO) meggyőző fölénnyel nyert a szombaton zárult parlamenti választáson. A Fideszhez hasonlóan a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportban helyet foglaló párt 34,5 százalékos eredménye jobb annál, mint amit a közvélemény-kutatók jósoltak, a 80 mandátum nyolccal több, mint amit az előző voksoláson megszerzett. De nem elég ahhoz, hogy egyedül kormányozzon a 200 fős parlamentben.
Vérbeli populistaként Andrej Babiš szinte mindent megígért a kampányban, alapvető üzenete az volt, hogy kolbászból lesz a kerítés, ha pártja alakíthat kormányt. Befagyasztja a nyugdíjkorhatárt, csökkenti a lakossági energiaárakat, az egészségügyi járulékokat, a nyereségadó kulcsát, az élelmiszerárakat, emeli a nyugdíjakat, a szociális juttatásokat, csökkenti a kórházi várólistákat. A határtalan ígérgetések ellenére azonban nem is maga Andrej Babiš vagy az ANO jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem két potenciális koalíciós partnere. A visszatérő miniszterelnök ugyan azt szeretné, hogy e két párt ne legyen a koalíció tagja, csak kívülről támogassák, de az biztos, hogy nagymértékben befolyásolnák a kabinet irányvonalát, akár belülről, akár kívülről.
Különösen a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű, a japán gyökerekkel rendelkező Tomio Okamura vezette politikai erő szerepvállalására tekint komoly aggodalommal az Európai Unió.
Sovány vigasz, hogy az SPD jóval gyengébben szerepelt az előzetes felmérésekhez képest, majdnem feleakkora szavazati arányt mondhat magáénak (7,8%), mint amit eredetileg jósoltak neki. Ez a Csehországban magasnak számító, 69 százalékos részvételi arányra is visszavezethető, amely a második legmagasabb az önálló Csehország létrejötte óta.
Az SPD nem csak populista, hanem markánsan EU- és NATO-ellenes. Programjának központi eleme a kilépés ezen szervezetekből, az erről szóló referendum megszervezése. És itt kezdődnek a gondok. Az ANO mozgalom kategorikusan kizárja az EU-ból és NATO-ból való kilépésről szóló népszavazás megtárgyalását is. Bár az utóbbi időben az SPD mintha kevésbé foglalkozott volna a témával, tény marad, hogy a Czexit a legfőbb célja.
Tomio Okamura más tekintetben is időzített bomba lehet Andrej Babiš számára. Így az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt is, bár e kérdésben könnyen kompromisszumra juthat Babissal, aki nem támogatja a további katonai segítség folyósítását. Az SPD narratívája, hogy Petr Fiala kormányfő kabinetje prioritásként kezelte az ukránokat, eközben elhanyagolta „a tisztességes és dolgozó cseh állampolgárokat”, akik helyzete folyamatosan romlik a megélhetési költségek emelkedése miatt.
Andrej Babiš az SPD mellett a másik jobboldali populista párttal, az európai zöld megállapodást mereven elutasító Autósok nevű politikai erővel szövetkezne. Itt ismét felmerül egy nagy konfliktusforrás. Ez a politikai erő – függetlenül attól, hogy képviselője, Filip Turek szintén a Patrióták padsoraiban foglal helyet és elismerően szólt Orbán Viktorról –, szemben az oroszbarát narratívát terjesztő SPD-vel, erősen Oroszország-kritikus. A párt kizár mindenfajta párbeszédet a Kremllel mindaddig, amíg folytatja a háborút Ukrajna ellen. És miközben az SPD inkább Kelet felé fordulna,
az Autósok egyértelműen Nyugat-barátként határozza meg magát. A párt nem akar kilépni az EU-ból, de annak alapvető reformját szorgalmazza, a nem éppen bonyolultságáról ismert magyar kormányzati narratíva nyelvezetére lefordítva „elfoglalná” Brüsszelt.
Ha Andrej Babiš sikerülne közös nevezőre jutnia a két párttal, akkor biztos többségre, 108 képviselőre támaszkodhatna ugyan, de a különféle nézetek, elképzelések miatt bizonytalan jövő várna Csehországra. És Európára is.
A régi-új miniszterelnök szempontjából felmerül még egy komoly probléma: az összeférhetetlenség. Az úgynevezett, 2017-ben elfogadott lex Babis értelmében az Agrofert nevű holding tulajdonosaként - több cseh jogász szerint - nem lehet kormányfő. Ehhez meg kellene szabadulnia az Agrofert feletti befolyásától, tehát el kellene adnia. A törvény nem csak a tulajdonlást, hanem a vállalatcsoport igazgatását is tiltja a kormánytagok számára.
Ami az eddig kormányzó Petr Fiala pártszövetsége, a SPOLU (Együtt) szereplését illeti, 23,3 százalékos eredménye (52 mandátum, 19-cel kevesebb, mint 2021-ben) azt jelzi, hogy az utolsó pillanatban mégis sokan e lista mellé tették az ikszet. A harmadik helyen a polgármesterek pártja, a STAN került 11,23 százalékkal, a negyedik helyre pedig a kampányban jól hajrázó Kalózok futottak be 8,97 százalékkal, mind kevesebb mandátummal mint korábban. Utóbbi számít a cseh politikai paletta leginkább liberális pártjának.
Több hírmagyarázó szerint a három párt alkotta SPOLU-nak jelenlegi formájában vége, a következő parlamentben már nem alkotnak közös frakciót. A SPOLU visszaesésének legfőbb oka, hogy a kabinet a költségvetési hiány miatt takarékossági intézkedéseket fogadott el, sok választó pedig bedőlt Babis ígéreteinek.
