Az ukrán médiacsatornák magyar betiltása nem szimmetrikus válasz, hanem eszkaláció. Magyarország több és fontosabb ukrán weboldalt tiltott be, mint ahány magyar oldalt Ukrajna korlátozott. A lépés Ukrajnának nem árt, de az ukrán menekülteknek és az ukrán médiát olvasó független sajtónak igen – fejtette ki kedden Rácz András Oroszország-szakértő.
Gulyás Gergely bejelentette, hogy több ukrán portált is elérhetetlenné tett Magyarországon az Orbán-kormányMint arról beszámoltunk, Magyarország válasza az ukrán cenzúrára címmel tett közzé egy bejegyzést hétfőn Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, melyben bejelentette: a viszonosság elvét követve a mai napon tükörintézkedéseket vezetnek be ukrán hírportálok ellen, így azok Magyarország területén nem lesznek elérhetők. Ennek közvetlen előzménye, hogy Ukrajnában nemrég több sajtóterméket is blokkoltak orosz propagandára hivatkozva, köztük a magyar Origót és a Demokratát is, erről itt írtunk bővebben:
Orosz propaganda terjesztése miatt blokkolták Ukrajnában az Origót és a DemokratátA Budapesti Corvinus Egyetem oktatója keddi Facebook-posztjában rámutatott: Ukrajna orosz propaganda terjesztésére hivatkozva nyolc magyar weboldal ukrajnai elérhetőségét tiltotta le – a két legismertebb, illetve viszonylag ismert az Origo és a Demokrata volt –, míg Magyarország válaszként tizenkét ukrán weboldal elérését korlátozta, köztük olyan, valóban fontos híroldalaként, mint az Ukrajinszka Pravda, vagy a TszN.
„A magyar lépés nem szimmetrikus válasz, hanem egyértelműen eszkalatív, két okból. Egyrészt, nyolc betiltott lapra válaszul Budapest nem nyolcat, hanem tizenkettőt tiltott be. Másrészt, és ez a lényegesebb: Budapest sokkal fontosabb ukrán weboldalakat tiltott be, mint amilyen magyar oldalakat Kijev”
– írta Rácz András.
Majd azzal folytatta indoklását: az Origo a 11. leglátogatottabb magyar weboldal volt, a Demokrata az első százban sincs benne, a többi pedig még ennyire sem látható, ezzel szemben a kormány által betiltott ukrán oldalak közül az Ukrajinszka Pravda a második legfontosabb ukrán híroldal, a TSzN pedig az ötödik.
Megjegyezte, a lépés Ukrajnának ugyanakkor nem okoz érdemi kárt, „hiszen az ukrán kormányt elsősorban nyilván az ukrajnai nyilvánosság érdekli, arra pedig Budapestnek nincs érdemi befolyása”. A Magyarországon élő ukrán menekültek viszont rosszul járnak vele, hiszen ők innentől kezdve nehezebben érik el a saját hazájuk híreit. Jelenleg körülbelül 45 ezer ukrán állampolgárnak van menekültstátusa és további ugyanennyien élhetnek Magyarországon menekültstátus nélkül – magyarázta Rácz András. Az Oroszország-szakértő szerint továbbá a magyarországi független média dolgát is megnehezíti a lépés.
„Szóval, bár a magyar kormány arról beszél, hogy Ukrajnának adott választ, valójában a saját polgárain és az itt élő ukránokon sikerült ütnie egyet”
– tette hozzá.
