Inog a román MVM-üzlet

Bár több millió háztartást ellátó, német tulajdonban lévő romániai közműcsoport és a helyi szolgáltató tavaly decemberben aláírt vételi szerződése mellett változatlanul kitartanak, most annak FDI nevű román engedélyezési eljárására összpontosítanak. A visszalépést az FSR-eljárás költségeivel és az FDI elhúzódásával, illetve bizonytalanságaival indokolták. Kétségtelen: Sebastian Burduja korábbi román energiaügyi miniszter már januárban nemzetbiztonsági aggályait fejezte ki az MVM köztudomású orosz gázvásárlási és nukleáris kapcsolatai miatt, attól tartva, hogy az MVM esetleg továbbadná az E.ON-cégeket az oroszoknak és orosz gázt hozna Romániába.

Bár később Mátrai Károly MVM-vezérigazgató minden ilyetén szándékot cáfolt és egy közös bizottság ötlete is felmerült, augusztusban a romániai közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító szervezet (CEISD) hasonló indokok miatt az ügyet visszautasítási javaslattal adta át a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT), ami november végéig dönt. Az FSR-eljárásban az EU azt vizsgálja, hogy az MVM nem kapott-e mozgásterét versenysértő módon könnyítő állami támogatást.

Bár ilyen gyanú illetheti az MVM-nek „rezsivédelmi szolgáltatások” címén utalt állami száz- és ezermilliárdokat, a szigorú, uniós elszámolás szerint ezt kizárólag gáz- és áramvásárlásra költhetik – figyelmeztetnek szakértők. Mindazonáltal a román kifogások közé tartozik az MVM által a két E.ON-cégért állítólag felkínált, mintegy 200 millió euró is, ami a többi ajánlatot, illetve a hasonló társaságok vételárát is többszörösen meghaladja. Az erdélyi Krónika csütörtöki tudósítása szerint a jelenleg miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedő Burduja a holland hátterű Napolact eladási tervei kapcsán is nemzetbiztonsági aggályokat hangoztat; a tejfeldolgozót megvenni szándékozó Bonafarm tulajdonosa, Csányi Sándor OTP-vezér ugyanis az Orbán-kormány-féle állami kapitalizmus központi pillérje, melyben a nagy cégek a magyar állam gazdasági és politikai eszközei – véli a tanácsadó.