Népirtást követhetett el Izrael Gázában az ENSZ szerint

Izrael népirtást követett el Gázában – írja az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) vizsgálóbizottságának jelentésére hivatkozva a Reuters.

A dokumentumban a tömeges gyilkosságok, a humanitárius segélyek elzárása, a kényszerű lakosság áttelepítése, valamint például egy meddőségi klinika lerombolása szerepelt bizonyítékként annak alátámasztására, hogy népirtás zajlik. Navi Pillay, a bizottság vezetője – aki korábban a Nemzetközi Büntetőbíróság bírája is volt – genfi sajtótájékoztatóján azt mondta: a világ szeme láttára dől össze a „soha többé” ígérete, a gázai népirtás pedig egyszerre erkölcsi botrány és jogi vészhelyzet.

Pillay szerint a felelősség az izraeli vezetés legfelső köreit terheli, akik közel két éve irányítanak egy olyan hadjáratot, amelynek kifejezett célja a gázai palesztin közösség elpusztítása.

A jelentés megállapításait Jichák Hercog izraeli államfő – aki ugyancsak szerepel a jelentésben – elutasította; azzal érvelt, hogy azok félremagyarázzák szavait. Úgy fogalmazott, miközben Izrael a saját népét védi és a túszok kiszabadításán dolgozik, a bizottság erkölcsi csődöt mondva mániákusan az izraeli államot hibáztatja, közben elbagatellizálja a Hamász kegyetlenkedéseit, és az egyik legsúlyosabb modernkori mészárlás áldozataiból vádlottakat csinál.

Daniel Meron, Izrael ENSZ-nagykövete Genfben szintén élesen kritizálta a dokumentumot, hamisnak és botrányosnak nevezve azt, amelyet szerinte „a Hamász szócsövei” írtak. Kijelentette, hogy Izrael teljes egészében visszautasítja a bizottság által közzétett rágalmazó tirádát.

Izrael a vizsgálóbizottságot politikai elfogultsággal és mandátumától való eltéréssel vádolja, és megtagadta az együttműködést vele. Amikor Pillayt az izraeli kritikákra kérdezték, úgy válaszolt: bárcsak megmondanák, pontosan miben tévedett a bizottság, vagy egyszerűen együttműködnének velünk.

A 72 oldalas jogi elemzés a jelentés szerint eddig a legerősebb ENSZ-megállapítás ebben az ügyben; a testület ugyanakkor független, és hivatalosan nem az ENSZ nevében jár el. Maga az ENSZ eddig még nem alkalmazta a „népirtás” kifejezést, de egyre nagyobb nyomás nehezedik rá ebben az irányban. Pillay abban bízik, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk és António Guterres főtitkár elolvassa a jelentést, és figyelembe veszi a benne foglaltakat.

Az ügy hátterét illetően a jelentés megemlíti, hogy Izraelt jelenleg a hágai Nemzetközi Bíróság is népirtás vádjával illeti; Izrael ezeket a vádakat következetesen visszautasítja, önvédelemre hivatkozva, megemlítve, hogy a Hamász 2023. október 7-ei támadása 1 200 ember életét követelte és 251 túszt ejtett.

A háború kitörése óta a gázai hatóságok több mint 64 ezer halottról számoltak be, és egy nemzetközi élelmezési szervezet egyes területeken éhínséget állapított meg.

Az 1948-ban elfogadott ENSZ-egyezmény úgy definiálja a népirtást, hogy a bűncselekmény célja egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség teljes vagy részleges megsemmisítése. A bizottság szerint a népirtás megállapításához az egyezményben felsorolt öt tényállás közül legalább egynek meg kell valósulnia; a mostani vizsgálat négyet azonosított: gyilkosságokat, súlyos testi és lelki sértéseket, olyan életkörülmények szándékos megteremtését, amelyek egy közösség pusztulásához vezetnek, valamint a születések megakadályozására irányuló intézkedéseket.

A jelentés bizonyítékként áldozatok és szemtanúk beszámolóit, orvosok vallomásait, ellenőrzött nyílt forrású dokumentumokat és műholdfelvételek elemzését sorolta fel. A dokumentum szerint Benjamin Netanjahu és más vezetők nyilatkozatai közvetlen bizonyítékai lehetnek a népirtási szándéknak; a miniszterelnök egyik, katonáknak írt levelét például úgy értelmezték, hogy a gázai hadműveletet a héber Bibliában szereplő „szent háború, a teljes megsemmisítés” képéhez hasonlította. A dokumentumban Joáv Galant volt védelmi miniszter neve is szerepelt; a beszámoló szerint ő, hasonlóan más megnevezettekhez, nem válaszolt a megkeresésekre.

A 83 éves Navi Pillay – aki korábban a ruandai népirtás ügyében működő ENSZ-bíróságot vezette – kijelentette, hogy szerinte a két helyzet összehasonlítható, mert ugyanaz a logika érvényesül. „Ha az áldozatokat elállatiasítják, akkor lelkiismeret-furdalás nélkül lehet legyilkolni őket” – mondta.