Égig érő mű: nulláról egyre

Minden túlzás nélkül állítható, hogy a mainál nehezebb feladat nem várhatna a labdarúgó-válogatottra. Portugália legjobbjai ellen még akkor sem nyertek honfitársaink, amikor világbajnoki döntősök voltak: 1938-ban Szabó Antal, Szűcs György, Bíró Sándor, Turay „Császár” József, Dudás János, Sas Ferenc, Vincze Jenő, Zsengellér Gyula, Titkos Pál 4-0-s vereséget, míg 1956-ban Buzánszky Jenő, Lantos Mihály, Bozsik József, Palotás Péter, Budai II László, Kocsis Sándor, Machos Ferenc és Puskás Ferenc 2-2-es döntetlent könyvelhetett el a vb-ezüstérmesek közül. Hogy aztán 1966-ban brazilverő világválogatottak – Albert Flórián, Bene Ferenc, Farkas János, Mészöly Kálmán – hajtsanak fejet az ibériaiak előtt.

A magyar–portugál örökmérleg: 14 mérkőzés, 0 győzelem, 4 döntetlen, 10 vereség. S az A Bola című portugál lap hozzátette: „Ha a barátságos mérkőzéseket nem számítjuk, akkor még jobb a helyzet, 9 meccsen 8 győzelem és 1 döntetlen került a krónikákba.” Az egyetlen „ikszre” is emelkedetten emlékezik az újság: „Az a 2016-os 3-3 katapultált bennünket az Európa-bajnoki dicsőség szféráiba.”

A Publico „arábiai Portugáliának” nevezi a mostani csapatot, mert João Cancelót, Cristiano Ronaldót és João Félixet is szaúdi együttes delegálta a válogatottba. A várható felállások klubok szerint: FTC – Le Havre, Leipzig, Kasimpaşa, Liverpool – Rapid, West Bromwich, Liverpool, FTC, Felcsút – FTC; illetve Porto – Al-Hilal, Manchester City, Sporting, PSG – PSG, PSG, Manchester United – Manchester City, Al-Naszr, Al-Naszr vagy Chelsea. Könnyebbséget az arab kiküldetések sem jelentenek, mert az Al Hilal például 4-3-ra kente el a Manchester Cityt a klub-világbajnokságon.

Ráadásul legutóbb Jerevánban az örményeknek bevágott öt portugál gólból négyet szállított az ázsiai légió. Ennek kiemelkedő tagja az a Cristiano Ronaldo, akit Szoboszlai Dominik is a példaképének tekint, s akit a portugáloknak otthont adó budapesti szálloda előtt a tizenkét éves Szabó Attila CR7 feliratú pólóban, továbbá a következő szövegű – portugál nyelven írt – transzparenssel fogadott: „Ronaldo, köszönjük drága édesanyádnak, hogy életet adott neked. Erőt és egészséget kívánunk neked és családodnak. A szívemben te jobb vagy mindenki másnál.”

Ennél is meghatóbban fogalmazott a jereváni győzelem után a Record: „Van, aki odafenn ötször ünnepelt.” S a cím mellett ott díszelgett Diogo Jota portréja.

Amúgy a szombati volt a portugál válogatott legkényelmesebb győzelme Örményországban, ahol korábban két döntetlent – az 1998-as vb selejtezőjén 0-0-t, a 2008-as Eb kvalifikációs találkozóján 1-1-et – ért el az együttes, majd a 2016-os Európa-bajnokság selejtezőjén 3-2-re győzött. Talán nem meglepő: a 222 (!) válogatott mérkőzésén 140 (!) gólt jegyző Cristiano Ronaldo mesterhármasával.

De Roberto Martínez, a vendégek spanyol szakvezetője nem az egyéniségekről beszél, hanem azt emeli ki keretéről: „Egészséges versenyhelyzet uralkodik, és ez nagyon jó Portugáliának.” Hozzáteszi: „Fontos, hogy kezelni tudjuk a terhelést, két mérkőzéssel 72 óra alatt. Annál is inkább, mert Magyarország együttese – pláne Budapesten – kihívás.”

Hazánk fiai remélhetően felnőnek a feladathoz, bár az Euro 2024 kezdete óta 14 mérkőzést játszottak, és csak hármat nyertek meg: 2024 júniusában Skócia, tavaly októberben 2-0-ra Bosznia-Hercegovina, valamint az idén júniusban 2-1-re Azerbajdzsán ellen. Legutóbb Írországban hagytak két pontot, jóllehet az első negyedóra végén 2-0-ra vezettek. Ám Sallai Roland jogos kiállítása után annyira beszorultak, amennyire még létszámhátrányban sem kellett volna, így megérdemelten egyenlítettek a legrosszabb brit iskolát felidéző, minden fantáziától mentes, már-már mechanikusan ívelgető házigazdák (2-2).

Portugáliának van vagy ötven Sallai kategóriájú játékosa; nekünk öt sincs. (Bár a miniszterelnök 2018-ra éppen 50 topligás magyar labdarúgót vizionált. Hol van már 2018, és főleg hol az az ötven?) Azaz a csatárt ugyanúgy nem lesz könnyű pótolni, ahogyan a két csapat közti kvalitáskülönbséget ellensúlyozni sem.

Ám, bármilyen meglepő, a portugálok a legutóbbi 21 meccsükből csak 12-t nyertek meg, és négyet is elvesztettek (Szlovénia 0-2, Horvátország 1-2, Grúzia 0-2, Dánia 0-2). A huszonegy mérkőzésből hetet játszottak vendégként, e találkozók statisztikája: 3 győzelem, valamint 2–2 döntetlen és vereség.

Semmi sem lehetetlen, múlt csütörtökön a szlovákok 2-0-ra legyőzték a németeket, a pozsonyi David Strelec a második gól előtt úgy megforgatta Antonio Rüdigert, hogy a Real Madrid védője talán azóta is szédül.

Jól jönne már itthon is a kábulat (nem a mindennapos kábítástól). A döntetlen sem volna rossz – sőt –, de az bódítana igazán, ha a portugálok elleni győzelmi szám végre több lenne a semminél.