Rászáll a városokra a Magyar Államkincstár, most először vizsgálja megyeszékhelyek gazdálkodását

A MÁK most első alkalommal indít olyan vizsgálatot, amely megyeszékhelyek gazdálkodására irányul. Megkérdeztük tőlük, mi az oka, hogy külön figyelmük irányul a kiválasztott önkormányzatokra, hiszen eddig leginkább az Állami Számvevőszék dolga volt ez. Az államkincstár válaszul az államháztartásról szóló törvény egyik fejezetére utalva felidézte: nemcsak az ÁSZ, hanem a Magyar Államkincstár is végezhet külső ellenőrzést, amelynek célja, hogy az érintettek az államháztartás pénzeszközeivel, valamint a nemzeti vagyonnal szabályosan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodjanak. Hozzátették azt is, hogy a kiválasztás kockázatelemzés alapján történt, ám hogy az részletesen mit jelent, nem fejtették ki. Az ellenőrzések végén jelentést tesznek majd közzé, amelyben rögzítik a vizsgálat során észlelt hibákat, hiányosságokat és javaslatokat fogalmaznak meg azok kijavítására. Az ellenőrzött önkormányzatoknak ez alapján intézkedési tervet kell készíteniük, s annak végrehajtásáról is kötelesek gondoskodni, illetve írásban tájékoztatni ezek eredményéről a kincstárt.

Megkérdeztük mind az öt megyei jogú várost, mit gondolnak, miért épp rájuk esett a választás, van-e esetleg olyan gyenge pont a gazdálkodásukban, ami alapján éppen őket találta most „kockázatosnak” az állami szerv? Az érintett önkormányzatoknál arról is érdeklődtünk, vajon felvetődött-e az elmúlt időszakban, hogy adósságrendezési eljárás induljon náluk, vagy költségvetési biztost jelöljenek ki melléjük. Az öt település közül csak Eger, Győr és Zalaegerszeg válaszolt, míg Miskolcon a polgármesteri hivatal reagálása híján a képviselő-testület pénzügyi bizottságának ellenzéki elnökétől sikerült információkat szereznünk a lehetséges okokról, Szekszárd esetében pedig a polgármester költségvetéssel kapcsolatos nyilvános bejegyzéseire támaszkodtunk.

– A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető, Eger költségvetése ennek megfelel. Több, városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatot azonban nem tudott az önkormányzat betervezni a kiadási oldalon – ismerte el a nehézségeket a korábban ellenzéki, tavaly óta viszont fideszes vezetésű hevesi megyeszékhely polgármesteri hivatala. Kérdésünkre közölték: az állam szolidaritási hozzájárulás címén 2024-ben másfél milliárd, idén pedig 1,7 milliárd forintot von el tőlük. Adósságrendezési eljárás a jelenlegi önkormányzati ciklus kezdete óta Egerben nem merült fel. Miskolc esetében a szolidaritási adóelvonás ennél jóval magasabb, közel hatmilliárd forint, ami nehéz helyzetbe hozza a baloldali városvezetést ősszel felváltó kormánypárti képviselő-testületet. Szopkó Tibor, a pénzügyi bizottság ellenzéki elnöke, korábbi alpolgármester szerint részben emiatt, részben pedig azért, mert a közszolgáltatásokat végző önkormányzati cégek működési kiadásai is jóval magasabb lesznek a tervezettnél, a költségvetés számai legfeljebb papíron teljesíthetők. Igaz – tette hozzá – a jobboldali városvezetés abban reménykedik, hogy az állam majd kisegíti a települést és fedezi a hiányt, ez azonban a jelenlegi gazdasági környezetben kiszámíthatatlan. Ő maga egyébként nemrég közérdekű adatigényléssel fordult a hivatalhoz, azt firtatva: Miskolc esetében fennáll-e olyan körülmény, ami megalapozná egy adósságrendezési eljárás kezdeményezését és költségvetési biztos kijelölését, ám erre egyelőre nem kapott választ.

Pintér Bence, Győr ellenzéki, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, valamint az LMP-Zöldek és a Momentum színeiben megválasztott, s a poszton a fideszes Dézsi Csabát váltó polgármestere idén év elején a közösségi oldalán kongatta meg a vészharangot a város gazdálkodásával kapcsolatban. (Győrben a fideszes többségű képviselő-testület gyakorlatilag magához vonta a polgármesteri jogokat, s átvette a város irányítását – a szerk.) Azt írta: 2025-ben az állami elvonások 4 milliárd forinttal növekednek, idén összesen 15 milliárd forintot tesznek ki. Ez azt jelenti, hogy Győr idéntől több pénzt fizet be, mint amennyit kap, vagyis az állam kassza nettó befizetője lett. Az elvonások ellenére a költségvetés egyensúlyban van, nincs hiány, a város gazdálkodása megoldott, de a fejlesztési lehetőségek beszűkültek – tette hozzá. Lapunk kérdéseire a polgármester annyit mondott: nem tudják, Győr esetében mi indokolhatja egy ilyen vizsgálat lefolytatását és az mire irányulhat, mert a MÁK nem indokolta ezt. Hozzátette: szolidaritási hozzájárulás címén 2024-ben több mint 11 milliárd, idén pedig több mint 12 milliárd forintot von el tőlük az állam.

Zalaegerszeg költségvetése egyensúlyban van, a város gazdálkodása stabil és átlátható, a mindennapi működés biztonságban van. A szolidaritási hozzájárulás összege tavaly 1,9, míg idén 2,2 milliárd forint volt, csődbiztos kinevezése pedig az elmúlt egy évben semmilyen formában nem merült fel – kaptuk a hivatal válaszát.

Szekszárdon a idei költségvetés tervezésekor nem számoltak működési hiánnyal, a bevételi és kiadási főösszeg egyaránt közel 11 és félmilliárd forint – derült ki a fideszes polgármester, Berlinger Attila közösségi oldalán közzétett beszámolóból. Ebből egymilliárd forintot költenek közlekedésre, zöldfelületek fenntartására, 1,3 milliárdot szociális és gyermekjóléti feladatokra, félmilliárdot kultúrára. Helyi adókból több, mint négymilliárd forintnyi bevételt terveztek, szolidaritási adóként pedig egymilliárdot kell befizetnünk az államkasszába, amit reményeik szerint részben visszairányítanak majd Szekszárdra. A korábbi, szintén fideszes városvezetőt váltó kormánypárti polgármester fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az előző évek politikai vitái miatt elmaradt pályázati fejlesztések mostantól kezdve „maximális lendülettel megindulnak”, teljes mértékben ki szeretnék használni a rendelkezésükre álló keretet, mert nem maradhat a Szekszárdnak szánt pénz más számlán.