Mint beszámoltunk róla, egyre feszültebb a viszony az Orbán-kormány és Ukrajna között, miután az orosz Barátságért érdemrend birtokosa, Szijjártó Péter kitiltotta Magyarország és az egész schengeni övezet területéről a Barátság kőolajvezeték elleni támadást vezénylő kárpátaljai magyar parancsnokot, Robert Brovdit, vagyis Bródi Róbertet.
A 24.hu ezzel megkérdezte Lattmann Tamás nemzetközi jogászt, valóban kitilthat-e az egész schengeni övezet területéről.. A szakember úgy válaszolt, „a schengeni rendszer félkész állapotát mutatja, hogy egy tagállam az egész Európai Unióból képes kitiltani egy szövetséges ország elismert katonáját az agresszor elleni támadás miatt.
Lattmann Tamás szerint ugyanakkor bizonytalan helyzet állt elő: „Ha egy tagállam kitilt valakit, és leadja a nevét a Schengeni Információs Rendszerbe, akkor a kitiltást az összes schengeni ország látni fogja, és függetlenül a kitiltás indokaitól, elvileg alkalmaznia kell is, mert teljesen automatizált a rendszer. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha Brovdi be akar lépni például a lengyel határnál, akkor villogni fog a piros lámpa a lengyel határőrnél, hogy ezt az embert nem lehet beengedni. Ha a határőr felismeri, vagy Brovdi elmondja, hogy kicsoda ő valójában, akkor lehet, hogy megereszt egy telefont a főnökének, aki gyorsan egyeztet az illetékesekkel arról, hogy figyelmen kívül hagyhatják-e a magyar kitiltást.
Könnyen lehet, hogy ezután beengednék az országba, amivel elvileg megsértik a schengeni jogot, de inkább hoznak egy politikai döntést, mert annyira utálják a magyar kormány oroszbarát politikáját”
- fogalmazott a nemzetközi jogász.
A kitiltásról szóló döntést meg is lehet támadni jogi úton, ugyanakkor ez egy hosszadalmas folyamat, akár évekbe is telhet, mire döntés születik róla. – Mivel ez egy közigazgatási határozat, ezt közigazgatási perben lehet megtámadni. Ha az sikertelen, akkor előbb az Alkotmánybírósághoz, majd a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz lehet fordulni. De talán célravezetőbb a közigazgatási perrel párhuzamosan előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni a luxemburgi Európai Bíróságnál, hogy uniós jogot sért-e a kitiltási határozat - ismertette Lattmann Tamás, hozzátéve, az Orbán-kormány döntését politikai látszatintézkedésnek tartja. – A kitiltott személy katonaként azt tette, ami az állama szerint a kötelessége volt, és ezt az államot egyébként a szövetségesi rendszerünk támogatja. Ha ezért ő ellenség, az nem egy jó irány. Ennek ráadásul semmi gyakorlati haszna nincs, viszont nemzetközi feszültséget és vitákat generál - fogalmazott a szakértő.
Az Orbán-kormány kitiltotta a Barátság kőolajvezetékre mért ukrán légicsapásokért felelős kárpátaljai magyar parancsnokot Magyarországról és a schengeni övezetbőlAz ukrán külügyminiszter szerint Magyarország a történelem rossz oldalán áll, ellenintézkedés jön Robert Brovdi kitiltása után