A július eleji viharok az elmúlt évtizedek legsúlyosabb kárait okozták a villamosenergia-rendszerben – vázolták lapunknak az MVM-nél. Az állami cég hálózati területén 250 közép- és 1500 kisfeszültségű csoportos hiba miatt mintegy 400 ezer ügyfél szembesülhetett kisebb-nagyobb szolgáltatási üzemzavarokkal. A helyreállítás pénzügyi vonzatai jelentősek, amit elosztó társaságaik saját forrásból, biztosítási vagy egyéb kiegészítő forrás nélkül fedeztek – írták.
Az Opus Titász ellátási területén – leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyében – az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb, ez év július 7-i vihara miatt mintegy 388 ezer fogyasztó maradt hosszabb-rövidebb ideig áram nélkül – közölték a Mészáros Lőrinc-hátterű vezetékcégnél. Az üzemzavarok döntő többségét a viharos szél miatt kidőlő fák, leszakadó ágak okozták, melyek megsértették, elszakították a vezetékeket. Az óránként olykor 130 kilométeres szél oszlopokat is kidöntött, de más berendezések is megrongálódtak. Így 277 középfeszültségű – egyenként javarészt több esetet is jelentő – üzemzavart, illetve 1523 kisfeszültségű hálózati hibát számoltak össze. Helyreállítási költségük meghaladta a 800 millió forintot, amit saját forrásból biztosítottak.
A július eleji vihar pusztítása után 130 településen az E.ON Hungária 165 ezer ügyfele tapasztalt hosszabb-rövidebb áramszünetet – tudtuk meg a német hátterű magyarországi csoportnál. Az E.ON szolgáltatási területén – a Dunántúlon, Pest vármegyében és Budapesten – a vihar miatt összesen több mint száz esetben dőlt fa a villamosenergia-berendezésekre. 150 oszlop tört vagy dőlt ki, 230 esetben pedig vezeték szakadt el. A helyreállításban 300 gépjármű és 600 szakember vett részt, az érdeklődőket 200 ügyfélszolgálatosuk tájékoztatta. A viharkárok azonnali elhárítását az E.ON szintén saját forrásból fedezte. Az elosztótársaságok ezuton, a Népszavában is köszönök a fogyasztók türelmét és a gyors és szakszerű helyreállításban részt vevő szakembereik munkáját.
A klímaváltozás miatt Magyarország éghajlata egyre kiszámíthatatlanabb – fejtették ki a mélyebb okokat firtató kérdésünkre az E.ON-nál.
A tél enyhébb, így már februárban is előfordulhatnak az eddig leginkább a nyárra jellemző, nagy erejű széllel és erős villámcsapásokkal járó zivatarok.
Míg télen a hirtelen lehulló, majd a vezetékre fagyó hó okozza a legfőbb gondot, nyaranta a hőség utáni lehűlés érkezik gyakran nagy viharokkal és több irányból összeadódó szelekkel. A villamos hálózatokat leginkább az óránként több mint 100 kilométeres szél, a fadőlések, a vezetékre fagyó zúzmara és hóteher veszélyezteti. A városi földkábeleket pedig a tartósan magas hőmérséklet károsíthatja. A légvezetékes hálózatot ma sokkal nagyobb szél terheli, mint húsz éve. A lehűlések sokszor – amiként július 7-én is – óránként 80–100 kilométeres széllel érkeznek, rosszabb esetben helyi szupercellák alakulnak ki, ami jelentősen károsítja a villamosenergia-hálózatot. Az E.ON Hungária Csoport 2024-ben minden korábbinál magasabb összeget, több mint 160 milliárd forintot költött hálózatfejlesztésre. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt az új hálózatokat már erősebb tartószerkezetekkel, nagyobb szélterhelésre tervezik. Nehezen megközelíthető, erdős terepen bonyolultabb a megelőzés: 2023-ban a Buda környéki Natura 2000-es erdős térségben az E.ON 50 kilométernyi légvezetéket és 500 oszlopot váltott ki földkábellel.
Ugyanerre a felvetésre az Opus Titásznál azt felelték, hogy területükön az elmúlt évtizedek során nem szaporodtak meg a szélsőséges időjárás miatti, nagy üzemzavarok.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól a kérdésekre adandó válasz helyett érdemben csak azt közölték, hogy az érintett vezetéküzemeltetők a viharkárokat mára helyreállították. Az Energiaügyi Minisztériumtól eddig nem érkezett visszajelzés.
Szigorú helyreállítási rend
Az üzemzavarok elhárítása szigorú rendet követ – közölték kérdésünkre az MVM-nél. Az első mindig az élet- és vagyonbiztonság. Ezután szakembereik úgy osztják el az erőforrásokat, hogy a szolgáltatás a lehető legrövidebb időn belül minden érintett ügyfelüknél helyreálljon. Ha üzemzavarokkal fenyegető vihar közeleg, az Opus Titásznál megerősítik a készültséget – közölték a cégnél. Az ilyen típusú haváriahelyzetekben a helyreállítás szigorú szabályok mentén, több lépcsőben zajlik. Szakembereik először az egész térségek áramellátásáért felelő nagy- és középfeszültségű vezetékeket állítják helyre. Ezután a csoportos, több ügyfelet érintő kisfeszültségű hibák javítása kerül sorra, majd az egyedi, jellemzően egy-egy ingatlannál jelentkező problémákat hárítják el. A július eleji vihar okozta üzemzavar után az E.ON üzemirányító szakemberei először a hibahelyek behatárolásával foglalkoztak – elevenítették fel a cégnél. Azért, hogy a javítások a lehető legkevesebb ügyfelet érintsék, a behatárolással a hiba helyét a legkisebb területre szűkítették. Az üzemirányítói központ kapcsolásokkal tovább szűkítette az ellátatlan területet és az érintett ügyfelek számát, a hibás szakaszokat rendben működőkre terhelve. Ezzel párhuzamosan az E.ON szerelői azonnal megkezdték a hibák javítását. Elsőként a legtöbb ügyfelet érintő középfeszültségű hálózatot állították helyre.
Ködös költség
Bár a megkérdezett hazai vezetéküzemeltetők kárköltségeiket az Opus Titász kivételével nem számszerűsítették,
a nyilvánvalóan milliárdos többletterhet a cégek szakértők szerint akár az áramszámlában is érvényesíthetik.
Az e kérdésünkre se válaszoló – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal idén kiadott, „a villamos energia rendszerhasználati díjak évenkénti megállapításának rendszeréről” szóló útmutatója alapján mindenesetre az ellátás biztonságához szükséges beruházások és az eszközök értékvesztése is a díjakba „építhető”. Míg a hazai villamosenergia-ipari berendezések jelenleg körülbelül 10 ezer milliárd forintot érnek, a várható piaci átalakulások miatt az elosztói hálózatbővítés, a szabályozói rendszerek, az erőművek korszerűsítése és újak fejlesztése további, mintegy 20 ezer milliárd forint beruházást igényel – fogalmazott a téma kapcsán tavaly novemberben Losonczy Géza, a KPMG nevű tanácsadócég energetikai és közüzemi szektorának vezetője. Az MVM-nél a hálózatot mindig a lehető legellenállóbbra fejlesztik, de fontos a könnyű megközelíthetőség és az is, hogy a hiba minél kevesebb ügyfélnél okozzon kiesést; ahol pedig megvalósítható, földkábelt alkalmaznak – fogalmaztak az állami cégnél.
Egyetlen kidőlő oszlop is okozhat milliárdos kárt
A Mavirt a legnagyobb feszültségszintű hálózatüzemeltetőként csak a legszélsőségesebb időjárási körülmények érinthetik – közölték az MVM-tulajdonú, ám a központi – mondhatni a térségieket „összekötő” – vezetékeket üzemeltető cégnél. Jellemzően ez a rendkívüli szél vagy zúzmara. Esetükben egy oszlopdőlés milliárdos kárt is okozhat. A szokatlanul nagy erejű július eleji szél Ócsa és Soroksár között tíz oszlopukat döntötte ki. Ez a hálózat úgynevezett hurkolt kiépítése miatt nem okozott ellátási gondokat. A Mavir berendezései mindig megfelelnek a létesítéskor érvényes előírásoknak – szögezték le.
