Azt állította Orbán Viktor (az Ultrahang nevű YouTube-csatornán), hogy olyan nincs, hogy mindenki békét akar, és még sincs béke. „Ilyenkor valaki hazudik. Amerika biztos békét akar, Oroszországról nem tudjuk pontosan, Ukrajna és az Unió pedig háborúpárti” – mondta.
Ezzel szemben a tény az, hogy a megtámadott Ukrajna biztos nem háborúpárti, hanem azt akarja, hogy legyen béke, és az oroszok menjenek haza. Az Európai Unió – a saját biztonsága érdekében – ugyanezt szeretné, Oroszországról viszont pontosan tudjuk, hogy háborúpárti, elvégre a háborút is Putyin kezdte és folytatja. Úgyhogy tényleg: ilyenkor valaki hazudik. Na, ki lehet az?
Azt állította Orbán (ugyanott), hogy jogi értelemben orosz agresszióról beszélünk, de „az a kérdés, hogy ezt Oroszország miért vállalta fel. Egyértelműen azért, hogy a NATO-t és a fegyvereit ne engedje közel magához”.
Ezzel szemben a tény az, hogy ez egy az egyben az orosz propaganda szövege, hiszen ebből az következik, hogy Oroszország valójában jogos önvédelmi háborút folytat. Csakhogy Ukrajna megtámadásával ők mentek közelebb a NATO-országok határaihoz, és még azt is sikerült kiprovokálniuk, hogy korábban semleges államok, mint Svédország, valamint az Oroszországgal határos Finnország, belépjenek a NATO-ba. Igaz, Orbán ezt is megpróbálta megakadályozni, nyilván azért, hogy a NATO ne kerüljön közelebb az oroszokhoz. De akkor most Magyarországnak kellene kilépnie a szervezetből, hogy az távolabb legyen Oroszországtól, és ne fenyegesse? Ez a mesterterv?
Azt állította ezenkívül a miniszterelnök (ugyancsak az Ultrahangban), hogy „amit négy évvel ezelőtt vállaltunk, annak a 90 százalékát megcsináltuk”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem csinálták meg. 2022. május 2-án, a választások után, a parlament alakuló ülésén tartott beszédében Orbán azt mondta, hogy Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó, ezért Kijevet támogatjuk. Ehhez képest mára Orbán számára Ukrajna lett az első számú közellenség. Azt ígérte továbbá, hogy a vágtató inflációt először megszelídítjük, majd megfékezzük. Ehelyett a 2022-es áremelkedést, amely 14,5 százalékos volt, 2023-ra úgy megfékezték, hogy 17,6 százalékos lett, és ma is a legnagyobbak között van az EU-ban. Kilátásba helyezte ezenkívül, hogy a magyar gazdaság visszaesés helyett tovább növekedhet. Ehelyett stagnál. Ha ez volt a maradék 10 százalék, amit nem csináltak meg, mi lehetett a 90, amit igen?
Azt állította Orbán (a Kossuth rádióban, a kedvezményes Otthon Start lakáshitelről), hogy „itt azért könnyen megépülhet évente 30-50 ezer lakás”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem épülhet meg könnyen, de nehezen sem. Egyrészt mert ez a program nem csak újonnan épülő lakások vásárlására vonatkozik, másrészt azért sem, mert az elmúlt 15 évben még egyetlen esztendőben sem épült 30 ezer lakás Magyarországon. Ugyanakkor a 2003 és 2010 közötti nyolc évből hétben, sőt a hétből két alkalommal több mint 40 ezer. Jellemző ugyanakkor, hogy az Orbán-kormány elmúlt 15 éve alatt csak 210 257 lakás készült, míg az átkozott Medgyessy–Gyurcsány-korszak 8 esztendejében 279 455. Hát ennyire könnyen megy ez. Orbán fejében.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
