Az izraeli hadsereg (IDF) becslései szerint egy-két héten belül elérheti az iráni atomprogram elleni céljait – közölték kedden az IDF tisztviselői a sajtó képviselőinek. Mint ismert, Izrael azzal indokolta az Irán ellen elindított háborút, hogy megszüntesse a perzsa állam nukleáris programja és ballisztikus rakétaképességei jelentette „egzisztenciális fenyegetést”.
A The Times of Israel beszámolója szerint az IDF eddig két iráni nukleáris dúsítóüzemet, Natanzot és Iszfahánt bombázta, és mindkettőben jelentős károkat okozott. (A natanzi üzemben okozott súlyos károkat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősítette.) Emellett legalább kilenc, az atombomba fejlesztésén dolgozó kulcsfontosságú tudóst megölt, és több más, Irán nukleáris programját támogató létesítményt is megtámadott. Az izraeli lap szerint az IDF eddig tagadta, hogy megtámadta volna a föld alatti Fordo nukleáris létesítményt, de azt állítja, hogy az a „célpontjainak listáján” szerepel. Israel Katz védelmi miniszter tegnap azt mondta, Fordo „egy olyan kérdés, amelyet mindenképpen meg kell oldani”.
Egybehangzó nemzetközi szakértői vélemények szerint azonban a fordói földalatti üzemet Izrael saját erejéből nem tudja megsemmisíteni, erre csak az amerikai hadsereg bunkerbombái lennének képesek, Donald Trump elnök azonban egyelőre nem döntött arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen katonai segítséget nyújtana a támadásban Izraelnek.
Az izraeli hadsereg azonban önerőből is jelentős sikereket ért el. Az IDF tegnapi közlése szerint az öt napja tartó támadássorozatban eddig Irán ballisztikus rakétavetői mintegy 40 százalékát semmisítették meg, ami megmutatkozott abban is, hogy az elmúlt két napban Irán rakétatámadásai Izrael ellen korlátozottak voltak.
Az iráni hadsereg felső vezetésének kiiktatása is hozzájárult a hadművelet hatékonyságának növeléséhez. Tegnapra már az új legmagasabb rangú katonai vezetőt, Ali Sadmanit is likvidálta az IDF.
Az izraeli hadsereg képviselői tegnap a sajtónak beszámolva azt mondták, hogy az iráni műveletet hónapokkal előre megtervezték, a legnagyobb kihívást pedig Irán légvédelmének áttörése jelentette. Izrael azóta légi fölényt szerzett Irán nyugati részén és Teheránban.
Ez a legnagyobb eddigi sikere az IDF-nek az Irán elleni hadjáratban, ám Donald Trump tegnap magának vindikálta ezt a dicsőséget. „Most már teljes és totális ellenőrzésünk alatt tartjuk Irán égboltját. Iránnak jó nyomkövetői és egyéb védelmi felszerelései voltak, és rengeteg belőlük, de ezek nem hasonlíthatók az amerikai tervezésű és legyártott ‘cuccokhoz’. Senki sem csinálja jobban, mint a jó öreg USA.”, írta a Truth Social-ön az amerikai elnök, meg sem említve Izraelt az iráni légtér fölötti kontroll megszerzése kapcsán.
Az izraeli ügyekben jól értesült amerikai hírportál, az Axios belső forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Donald Trump kedden a Fehér Ház válságtermében találkozik nemzetbiztonsági csapatával az izraeli-iráni háború megvitatására. Ugyanakkor izraeli tisztviselők úgy vélekedtek izraeli lapoknak, hogy az Egyesült Államok valószínűleg belép a háborúba egy ponton, hogy lebombázza Irán földalatti urándúsító létesítményét, Fordót. Eddig Washington csak a védekezésben segített Izraelnek, de nem vett részt a támadó műveletekben. Ez azonban változhat, legalábbis erre enged következtetni Trump azon bejegyzése is a Truth Social platformon, amelyben az iráni vallási vezető esetleges likvidálását helyezte kilátásba. ,,Pontosan tudjuk, hol rejtőzik az úgynevezett „Legfelső vezető”. Könnyű célpont, de biztonságban van ott – Nem fogjuk likvidálni (megölni!), legalábbis egyelőre nem. De nem akarjuk, hogy rakétákat lőjenek civilekre vagy amerikai katonákra. Fogy a türelmünk.” írta Trump, majd hozzátette csupa nagybetűvel, hogy ,,FELTÉTEL NÉLKÜLI MEGADÁS!”
Az Axios által jelzett válságtanácskozás a Fehér Házban este még tartott.
Moszad-frász Teheránban
Irán több tucat Izraelnek való kémkedéssel gyanúsított embert tartóztatott le az izraeli támadások múlt pénteki kezdete óta. Iszfahánban, ahol az izraeli légierő a helyi nukleáris létesítményt bombázta le, 60 embert vettek őrizetbe azzal vádolva őket, hogy állítólag online cikkeket terjesztettek „a cionista rezsim támogatására” és ezzel megzavarták a „társadalom pszichológiai biztonságát”. Teheránban 28 embert tartóztattak le Izraelnek való kémkedés gyanújával. A perzsa állami média arról is hírt adott, hogy kivégeztek egy kémnek nyilvánított férfit Teheránban, ami úgy tűnik, üzenet volt a potenciális kollaboránsoknak, hiszen a Moszad beszivárgásától való félelem az Iszlám Köztársaságban már-már paranoia szintű. De nem alaptalan.
Izrael péntek hajnali meglepetés támadásának sikerét tulajdonképpen a Moszad akciói alapozták meg. Az izraeli ügynökök bázist hoztak létre Iránban robbanó drónok kilövésére, majd a drónokat rakétaindítók célba vételére használták Teherán közelében. Precíziós fegyvereket is becsempésztek, amelyeket a föld-levegő rakétarendszerek célba vételére használtak fel, megnyitva az utat az izraeli légierő számára, hogy a perzsa légtérbe berepülve hajtson végre csapásokat saját harci repülőivel.
A Moszad helyszínen gyűjtött hírszerzési adatai tették lehetővé a magas rangú katonai parancsnokok és atomtudósok likvidálását. Egy, a 12-es izraeli csatornának nyilatkozó forrás azt mondta, a Moszad egy hamis telefonhívással csalta lépre az iráni Forradalmi Gárda légierejének vezetőit és a kulcsfontosságú műszaki személyzetet, egy teheráni bunkerbe rendelve őket egy állítólagos rendkívüli ülésre. Pillanatokkal az Irán elleni támadás megkezdése előtt a bunkert precíziós légicsapás érte, megsemmisítve az iráni rakétaparancsnokság legfelsőbb szintjét. Így senki sem maradt, aki parancsot adhatott volna az 1000 ballisztikus rakétából álló első sorozatlövészet kilövésére, ahogyan azt Irán korábbi fenyegetéseiben megígérte.
Mindezt súlyosbítja, hogy tavaly nyáron ugyancsak Teheránban, a Forradalmi Gárda vendégházában likvidálta a Moszad a Hamász vezetőjét, Iszmail Haníjét.
Azóta az iráni rezsim gyanakvása mértéktelen. A Hírszerzései Minisztérium felkérte a lakosságot „a gyanús tevékenységek” bejelentésére, és irányelveket adott ki az együttműködők azonosítására vonatkozóan. Például azt is jelenteni kell, ha új lakó költözik a szomszédba, mint ahogy a „nappal is behúzott függönyökkel rendelkező házakat” is. A minisztérium közleménye gyanús személyekként azonosítja azokat, akik „maszkot, kalapot és napszemüveget viselnek, még éjszaka is”, valamint azokat, akik „gyakran kapnak csomagokat futárral”. Az utcán fényképezni bármit is, tilos.
