. Az Alapjogokért Központ május 29–30-án sorozatban negyedik alkalommal rendezte meg a CPAC Hungaryt, amelyre a világ legnagyobb jobboldali seregszemléjeként hivatkoznak. A megnyitón beszédet mondott Orbán Viktor is. A kormányfő ismertette négy pontból álló tervét. A miniszterelnök szerint ma két terv van az asztalon. A liberális terv a régi, kulturális alapzatú, keresztény Európát meghaladottnak tartja, túl akarnak rajta lépni. Európa a globális, liberális birodalom védőbástyája akar lenni, „Washington után Brüsszel az új Mekkájuk”. Orbán Viktor úgy látja, Brüsszellel az a legnagyobb baj, hogy háborúpárti. A liberális terv kulcsa Ukrajna. A gyorsított uniós tagság alkalmas ürügy Európa háborús átszervezésére. A liberális terv háborús, centralizált, eladósodott Európához vezet, ahol nincs szabadság, de van engedelmesség. Na ez a baj Magyarországgal, a magyar szabad fajta, szabadon tenyészik, nehezen hajlik a térdünk. Engedelmesség helyett a saját feje után megy – mondta Orbán Viktor.
A patrióta terv négy pontból áll: „Békét akarunk, nem kell keleti front, nem kell Ukrajna uniós tagsága sem.” „Szuverenitást akarunk, nem akarunk közös adókat, nem akarunk közös hitelfelvételt, nem akarunk közös gazdasági irányítást, nem akarjuk, hogy a pénzünket egy harmadik ország háborújába küldjék.” „Meg kell védenünk a szabadságot, vissza kell adni az embereknek a politika, a gondolkodás és a vélemény szabadságát.” „Vissza akarjuk venni Európát a migránsoktól. Keresztény kultúrát akarunk, nemzeti alapon álló iskolákat, félelem nélküli utcákat és városnegyedeket. Büszkék akarunk lenni a nemzeteinkre.”
Orbán Viktor hangsúlyozta, a csatát először mindenkinek otthon kell megnyernie, és utána közösen Brüsszelben. A tavalyi EP-választás siker volt, ha összeadja a három jobboldali frakciót, nagyobbak, mint az Európai Néppárt, de a politika nem csak matematika. A távlat viszont világos: összefogás kell lépésről lépésre, „mire eljön a döntő csata, egységesnek kell lennünk”.
Egészen elképesztő az az undorító vehemencia, amellyel a kormányfő újra és újra nekimegy Ukrajnának, egy szomszédos szuverén államnak, amely nem mellesleg élet-halál harcát vívja a megszálló, agresszor Oroszország ellen. Csak, mert az ukrán is „szabad fajta, szabadon tenyészik, nehezen hajlik a térde, engedelmesség helyett a saját feje után megy”.
Ha volna kedvünk nevetni, hát a hasunkat fognánk, ahogy a kormányfő Európa szabadságát félti az EU-tól, mert mi pedig Magyarország szabadságát féltjük a NER-nek nevezett szörnyszülöttől.
Ez félelem azonban elenyésző ahhoz a cunamihoz képest, amit Ukrajna kap ezekben a hetekben. Mintha az ördög szállta volna meg a kormányfőt és a sajtóját, olyan jelzőkkel támadják.
Ha Európának maradt csöppnyi esze, akkor, akkor a „döntő csata” soha nem fog bekövetkezni, és a rohadt gyümölcstől még idejében megszabadulnak. A méreg lassan terjed, de biztosan öl. Európa élete a tét.