Ma is 0 százalékon áll a 2024 júliusában indított, 2025 januárjában újraszabott Otthonfelújítási Program (OFP) nevet viselő lakossági energiahatékonysági kiírás honlapjának igénymutatója. Bár az adat így biztosan nem valós, a tényleges érték néhány ezerre, a már megítélt támogatások pedig százas nagyságrendűre becsülhetők. Pedig eredendően már a kiírás is mintegy 20 ezer családi ház felújítását célozta; ráadásul szakértők szerint mintegy 1,6 millió magyarországi otthon kifejezett jogosult lenne, energetikailag pedig a mintegy 4,5 millió lakás négyötöde elavult.
Az Orbán-kormány az uniós támogatásokért folytatott tárgyalások eredményeképp, 2010-es hatalomra kerülése óta lényegében először, tavaly júliustól hirdetett családi házak átfogó energiahatékonysági felújítását célzó, vissza nem térítendő elemet is tartalmazó pályázatot. Eszerint legalább 30 százalékos, tanúsított energiafogyasztás-csökkentés fejében lakásonként legfeljebb 6 millió forint nyerhető el úgy, hogy ebbe a vissza nem térítendő összeggel megegyező, kötelező kamatmentes hitel is beleszámít; ezen felül pedig arányosan, legfeljebb 1 millió forintos önrészt is vállalni kell. Már az indulás meglehetős fésületlenre sikeredett: a beépíthető termékeknek, az előnyben részesített kivitelezőknek és az ajánlott tanácsadóknak az állami ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. honlapján közzétett, kezdetben szinte üres listái csak lassan teltek és ellentmondásos tájékoztatások jelentek meg az alapvetően személyes banki ügyintézésre épülő eljárás online lehetőségeiről is. Így a sokak által beharangozott roham elmaradt. Miután a szakértők ezért főképp az átlagérdeklődő képességeit messze meghaladó papírmunkát okolták, az Energiaügyi Minisztérium (EM) több kisebb után ez év elejével egy nagyobb egyszerűsítést hirdetett meg. Többek között megszűnt a szociális szempont, a ház építésének legkésőbbi lehetséges időpontját 1991-ről 2007-re emelték és csökkentették az elvárt iratok számát is. Emellett a gázkazán kikerült a támogatható körből, a 30 százalékos energiamegtakarítási és a hitelfelvételi kötelezvény viszont megmaradt. Az EM januárban addig 46 ezer érdeklődőről, 12 ezer, a jelentkezéshez elkészített energetikai tanúsítványról és 4900 beadott támogatási kérelemről számolt be, az addig 108 milliárdos keretből 27,2 milliárdot kötve le. A megítélt támogatást viszont nem közölték. Bár tehát ezek az értékek közelebb állhatnak a valósághoz, a kormány az egyszerűsítés mellett a kiírást a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból a szintén uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programba sorolta át; a mostani tehát papíron egy ez év elejével induló, új pályázat. Az összkeret most 73 milliárd forint, amitől a januári EM-közlemény szerint 15 ezer ház felújítását várják és amiből Budapest 6 milliárdját külön kiírás képviseli.
Bár az év eleji módosításokkal lendületet kapott az érdeklődés, az még mindig visszafogott – vélekedett lapunk megkeresésére Markovics Márk, az energiahatékonysági tanácsadással-kivitelezéssel foglalkozó legnagyobb hazai cégek közé sorolt Soler Partners Kft. üzletfejlesztési vezetője. Hozzájuk tavaly május óta körülbelül 3 ezer OFP iránti érdeklődés futott be. Ezek négyötöde a feltételek teljesítésének hiánya miatt, a kötelező hitel tudomásul vételével vagy más okokból lemorzsolódott.
A fennmaradó néhány száz jelentkezővel folytatott, alapos együttműködés eredményeképp tavaly 32, idén pedig eddig 55 megfelelően összeállított jelentkezést nyújtottak be az érintett hitelintézetek MFB Pontjain.
Az új érdeklődők egyébként zömmel az 1991 és 2006 között épült házak most jogosulttá vált tulajdonosai közül kerültek ki. Bár az előkészítésnek felróható hiánypótlásra nem emlékszik, közülük eddig tíz – zömmel még tavaly beadott – pályázat jutott el a megítélt támogatásig és a hitelszerződés elfogadásáig.
Markovics Márk szerint a pályázat alapvetően jó és megéri a fáradságot.
Egy átlagos ház mondjuk 50 ezer forintos havi fűtésszámlája egy szakszerű szigetelés és fűtéskorszerűsítés révén akár 50 százalékkal is eshet; bár az így megtakarított 25 ezer forintot egy ideig még törlesztőrészletként fizetjük, annak lejártával a rezsi ténylegesen feleződik.
Jelentős kivitelezői kockázat ugyanakkor az infláció és a bérek folyamatos növekedése. A 7 milliós forrásból egy átlagház esetén vagy egy teljes körű szigetelés és nyílászárócsere, vagy fűtéskorszerűsítés jön ki, a kettő együtt nem. Az üzletfejlesztési vezető szerint az érdeklődés jelentősebb felfutását leginkább a hitelfelvétel kötelező jellege akadályozza. Az ügyintézés során szintén a hitellel kapcsolatos papírmunka a leginkább megterhelő. Kedvező ellenpéldaként említette a Vidéki Otthonfelújítási Hitelprogramot, ami nem követel meg kölcsönfelvételt. Fontosnak tartaná az OFP online ügyintézésének érdemi bevezetését és a lakossági személéletformálást is. A felújítás nemcsak a családi kasszának, de az országnak és a környezetnek is hasznos – vélekedett az üzletfejlesztési vezető. Kérdésünkre mindemellett felvethetőnek nevezte, hogy a hazai építőipar a tavalyi és az idei kiírások által megcélzott, összesen 20 ezernél jóval több családi ház átfogó és szakszerű felújítására alkalmas-e.
Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre az energiaügyi tárcától eddig nem érkezett válasz.
Az OTP hatszáznál jár
Az OTP Bank MFB Pont Plusz hálózatán keresztül az OFP 2025. január 20-i újraindítása óta közel hatszáz kérelmet nyújtottak be - közölték megkeresésünkre az OTP-nél. Ezek több mint 3 milliárd forintos igényt képviseltek. Az érdeklődés hetente ezres nagyságrendű. (Tavaly szeptemberben lapunknak a hitelintézet 10 919 érdeklődésről és 1362 befogadott kérelemről adott számot.) Az egyszerűsítések és bővítések előremozdították a beadásokat - írták. Az OFP ugyanakkor még mindig jóval több és hosszadalmasabb adminisztrációval jár, például a hasonló Otthonfelújítási hitelhez képest. Az elmúlt időszak során az OTP Bank az MFB-nek és az Energiaügyi Minisztériumnak is fogalmazott meg javaslatokat, illetve továbbiakon is dolgoznak - szögezték le.
