Az élet kémiai építőköveit mutatták ki a tudósok azokban a kőzet- és pormintákban, amelyeket öt éve a Bennu aszteroidáról gyűjtött a NASA űrszondája. Az amerikai űrkutatási hivatal Osiris-Rex űrszondája 2020-ban gyűjtötte be a mintákat a földközeli aszteroidáról, egy, a Naprendszer hajnalán, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett égitest maradványáról. A mintákat a szonda 2023-ban dobta le egy ejtőernyővel ellátott kapszulában, amely az Egyesült Államokban, a Utah állambeli sivatagban landolt.
A most ismertetett két friss tanulmány szerint a Bennu mintái több ezer szerves vegyületet tartalmaznak, köztük a földi élethez – konkrétan a fehérjeszintézishez – nélkülözhetetlen 20 aminosavból 14-et. Talán még ennél is érdekesebb, hogy ezek mellett 19 olyan nem fehérjeképző aminosavat is azonosítottak, amelyek egy része az ismert földi biológiában nem fordul elő. A mintában ezenkívül megtalálható mind az öt nukleobázis, vagyis a DNS és az RNS genetikai összetevői. Habár ezek valóban lenyűgöző eredmények, a tudósok hangsúlyozzák, hogy önmagukban még nem bizonyítják az élet jelenlétét a Bennun.
„Az élet ilyen kulcsfontosságú építőköveinek kimutatása a Bennu-mintákban alátámasztja azt az elméletet, hogy az aszteroidák és azok darabjai a korai Földet olyan alapanyagokkal látták el, amelyek az élet kialakulásához vezettek”
– mondta Danny Glavin, a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjának asztrobiológusa, az egyik tanulmány vezető szerzője.
Sőt, a Bennu mintái olyan ásványokat is tartalmaznak, amelyeket korábban még soha nem azonosítottak meteoritokban. Ez alapjaiban változtathatja meg a Naprendszer korai kémiájáról alkotott ismereteinket.
„A mintákban megőrződött molekulák és ásványok sokfélesége egyedülálló, és jelentősen eltér a korábban vizsgált földönkívüli anyagoktól”
– magyarázta Sara Russell professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója.
Jó célpont volt a Bennu-aszteroida