A „Hosszú az út hazáig” című írás a Moszkva és a Nyugat közötti augusztus 1-jén lezajlott történelmi fogolycsere részleteit és hátterét elemzi, az írást az emigrációban működő Meduza orosz ellenzéki portál ismertette. (A fogolycserén három amerikai és két német állampolgár mellett Moszkva 11 bebörtönzött orosz ellenzékit is szabadon engedett nyugati országokban raboskodó 8 orosz hírszerző, hekker és bérgyilkos fejében.)
A szolgálat honlapján megjelent cikk szerint a fogolycseréhez vezető tárgyalások elnöki utasításra folytak, és mintegy 18 hónapig tartottak. Oroszországot a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója, Szergej Nariskin és helyettesei képviselték a tárgyalásokon. Az írás szerint Alekszej Navalnij már az eredeti cserelistára felkerült. Csakhogy Putyin az újraválasztása kapcsán tartott március 17-i sajtótájékoztatón azt mondta, csak néhány nappal Navalnij február 16-i halála előtt értesült arról a javaslatról, hogy a bebörtönzött ellenzéki vezetőt is vegyék fel a csereprogramba. Az elnök ekkor mondta ki először nyilvánosan Navalnij nevét és azt állította, hogy ő azonnal támogatta a javaslatot azzal a feltétellel, hogy az ellenzéki politikus soha ne térhessen haza, mint mondta, „maradjon Nyugaton”.
Az orosz hatóságok fél év után sem találtak semmi gyanúsat Alekszej Navalnij halálával kapcsolatbanNavalnij nyugati száműzetésben élő társai beszéltek először arról, hogy megpróbálják elérni bebörtönzött vezetőjük bevonását a nyugati országokkal tervezett fogolycserébe. Február végén a Korrupcióellenes Alapítvány elnöke, Marija Pevcsik pedig azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy a tárgyalások során Navalnij szabadon bocsátásával kecsegtetett, mielőtt titokban elrendelte volna a megölését, hogy megakadályozza, hogy az ellenzéki vezető Nyugatra jusson.
A szolgálat újságjában megjelent cikk fényében azonban árnyalódik a kép. A szerzők szerint – akik nem említik közvetlenül Navalnij nevét – legalábbis a Külföldi Hírszerző Szolgálatot kellemetlenül érintette az eset és komoly akadályokat gördített eléjük a fogolycsere megvalósításában. (Tulajdonképpen Navalnij helyett egy tucatnyi ellenzékit kellett szabadon bocsátaniuk, ahhoz, hogy elérjék Vagyim Kraszikov FSZB tiszt visszaszerzését, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Németországban egy csecsen ellenzéki berlini meggyilkolásáért. szerk.) A fogolycsere-listán „bizonyos ellenszenves politikai személyiségek szerepeltek, akik rajtunk kívül álló okokból nem élték meg ezt a napot, ami jelentősen késleltette a cserefolyamatot”, idézte az írást a Meduza. Ezek után felmerül a kérdés, hogy vajon Putyin meggondolta magát és a tárgyalásokat folytató szolgálat háta mögött gyilkoltatta meg Navalnijt vagy netalán az FSZB írta felül a külföldi hírszerzés és az elnök terveit, esetleg már visszafordíthatatlan volt az ellenzéki politikus meggyilkolását célzó folyamat?
Finoman szólva is furcsa dolgok történtek a börtönben azon az éjszakán, amikor Alekszej Navalnij meghalt