Ha a NER csaknem másfél évtizedes országlásának akad pozitívuma – néha ilyesmire is bukkanhatunk –, akkor megszívlelendő az az evolúció, miként vált Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, 11 esztendeje a jegybank elnöke Orbán Viktor „jobb kezéből” a kormányzat következetes bírálójává. Egy szocialista képviselő írásbeli kérdésére válaszolva legutóbb egyértelműen tagadta azt a nyilvánvaló kormányzati hazugságot, hogy az augusztustól megemelkedett tranzakciós illetéket a pénzintézetek 2024-ben nem háríthatják át a lakossági ügyfeleikre. (A vállalatoknál nincs ilyen korlátozás.) Ha így cselekszenek – ami biztosra vehető –, akkor a hirtelen, látványosan ismét emelkedni kezdett inflációt a magasabb kulcs megdobja. Az MNB friss számításai szerint idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékkal.
Az átutalásokhoz kötődő 0,3 százalékos illeték eddig is a legmagasabbak egyike volt az Unióban, ennek másfélszeresére emelése nyilvánvaló jele annak, hogy a súlyos gazdálkodási gondokkal küszködő költségvetés ilyen látszólag kicsiny, valójában összességében évente akár 400 milliárd forintot is elérő terheket rak az adófizetők nyakába. S ezt tetézik azzal, hogy a készpénzfelvétel költségeit – felesleges következetességgel – a korábbi 0,6 százaléknak ugyancsak a másfélszeresére növelik.
Matolcsy ugyan fogadkozik, hogy meggátolják a lakossági terhek növekedését, de semmit nem tehet, ha a bankok az új számláknál megszüntetik a kedvezményeiket vagy új néven és drágábban hozzák forgalomba eddigi tarifacsomagjaikat.
Amikor egy évtizede az illetékmentes összeghatárt havi 150 ezer forintban megállapították, az átlagos keresetek szűken bár, de belefértek ebbe a korlátba, jelenleg azonban a nettó minimálbérek is jócskán kilógnak belőle. Az ingyenes 150 ezer forint ugyanis változatlan maradt.
A jegybank elnöke leleplezi ugyan a bankok inflációgerjesztő „trükkjeit”. De pénzügyi felügyeletként ennél többre nincs módja. A lelkiismerete viszont tiszta maradhat.