- Szijjártó Péter egyeztetésre hívta a litván, a lett és az észt nagykövetet, hogy véget vessen a balti országok „hazugsághadjáratának”

A szokásos agresszivitással reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az azzal kapcsolatos aggályokra, hogy a Nemzeti Kártya-program kiterjesztésével az Orbán-kormány gyakorlatilag kiskaput nyitott az orosz és belorusz kémek előtt a schengeni övezetbe.

A döntés miatt aggodalmát fejezte ki többek között Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, valamint a balti államok is, az Európai Bizottság pedig vizsgálatot indított. Szijjártó Péter már tegnap „gyerekes hazugságot” és „újraindult balti propaganda-hadjáratot” emlegetett, mára pedig „tájékoztató egyeztetésre hívta meg” a litván, a lett és az észt nagyköveteket, ahová ő maga el sem ment, Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkárt küldte maga helyett.

Friss bejegyzésében már képeket is mutatott róla. Ezeken az látható, amint a balti országok diplomatái szorgosan jegyzetelnek, Sztáray pedig komoly arckifejezéssel fejtágítást tart. Emellett össze is álltak egy közös fotózásra. A miniszter pedig ezeket közzétéve bejegyzésében (4 rövid bekezdés alatt) 3-szor sikerült leírni a hazug, vagy a hazugsághadjárat szavakat.

Úgy fogalmazott: „A balti országok a tájékozódás és a tények megismerése helyett hazugsághadjáratba kezdtek Magyarországgal szemben amiatt, hogy - sok más ország állampolgárai mellett - az orosz és a belorusz állampolgárok is bekerültek a Nemzeti Kártya-programba.”

„Ez a döntés a baltiak hazug állításaival szemben semmilyen módon nem csökkenti a beutazó orosz és belorusz állampolgárok biztonsági ellenőrzésének szigorúságát” - írta az orosz Barátságért kitüntetéssel jutalmazott miniszter, akinek külügye eddigi tapasztalataink szerint az orosz hackerek eldorádója.

A tárcavezető eképp folytatta: „Annak érdekében, hogy ezen országok vezetői is biztosan megismerhessék a tényeket, a mai napon Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár első kézből adott tájékoztatást Észtország, Lettország és Litvánia nagykövetségeinek. Reméljük, a tények ismerete véget vet a hazugsághadjáratnak”. Hogy az ismertetés pontosan mit tartalmazott, illetve miért nincs kiskapu, azt Szijjártó Péter nem részletezte.

A Nemzeti Kártya-program lényegéről az Országgyűlés még tavaly decemberben határozott, s hivatalosan a Magyarországon történő munkavállalásra jogosultak szabályairól szól. Az újabb döntés az Európai Unión kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának szabályait írta át oly módon, hogy a kártya birtokában 180 napon belül 90 napot meghaladó, de maximum két év határozott időtartamú tartózkodást tettek lehetővé Magyarország területén. A kártyát előírt szakképesítés birtokában július óta többek között orosz és belorusz állampolgárok vehetik igénybe. Korábban ukrán és szerb vendégmunkások érkeztek nagy számban Magyarországra ilyen módon, azóta nyolc országra terjesztették ki a programot: Szerbia, Ukrajna, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Montenegró, Oroszország és Belarusz.

A könnyített vízum lényege, hogy az orosz és belorusz munkavállalók immár határellenőrzés nélkül érkezhetnek Magyarországra, ezzen együtt a schengeni övezeten belülre. Ezzel jobb helyzetben vannak, mint a harmadik országbeli munkavállalók: nem kell benyújtaniuk a munkaerőről szóló igazolást, nem vonatkozik rájuk az éves kvóta, emellett családegyesítésre is van lehetőségük. Így sokkal egyszerűbbé válik számukra a hosszabb távú, Magyarországon való tartózkodás.