Egyre inkább kiszorulhat a magyar tudományos közösség az Európai Kutatási Térségből, miután az Európai Unió Tanácsa 2022. decemberben összeférhetetlenségi problémák miatt kizárta az Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási programból azt a 21 magyar egyetemet, amelyek az elmúlt években olyan alapítványok fenntartásába kerültek, ahol az intézményeket irányító kuratóriumokban több kormányközeli személy kapott helyet, ezért kétségessé vált a szakmai és gazdálkodási függetlenségük.
Korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás is arra figyelmeztetett, a kizárás kárt okozhat a teljes magyar tudományos életnek, félelmei pedig beigazolódni látszanak: a Fiatal Kutatók Akadémiájának friss felmérése szerint, amely több mint ötszáz, 31-45 év közötti kutató és egyetemi oktató válaszait dolgozta fel, a negatív hatások már most érzékelhetők. Az eredmények alapján a válaszadók 40 százaléka tapasztalta az EU-s források befagyasztásának negatív hatásait, amelyek azonban nemcsak az érintett egyetemeken dolgozókat, hanem a teljes magyarországi tudományos közösséget érintik.
Freund Tamás: El kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes jogú tagja legyen az európai kutatási térségnekAz egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a magyar partnerek iránt csökkent a bizalom az európai tudományos világban, a magyarokkal történő együttműködést egyre kockázatosabbnak ítélik: a felmérésben részt vevők mintegy 9 százaléka számolt be arról, hogy nemzetközi partnereik annak ellenére is ki akarták zárni őket az együttműködésből, hogy nem is olyan intézményekben dolgoznak, amelyeket érint az EU-s felfüggesztés. A válaszadók 20 százaléka jelezte azt is, hogy a nemzetközi partnerekkel való kommunikáció sokkal nehezebbé vált. Előfordult olyan is, hogy egy nemzetközi kutatás vezetője arra kérte a magyar kutatókat, váltsanak munkahelyet.
A felmérés arra is rávilágított, hogy a negatív hatások ellensúlyozására a válaszadók negyede külföldi állás keresését fontolgatja – ám ennek következtében az ország épp azokat a kutatókat veszítheti el, akik aktív szerepet tudnak vállalni abban, hogy a magyar tudomány bekapcsolódhasson az európai hálózatokba. A Fiatal Kutatók Akadémiája szerint a magyar tudomány nemzetközi hírneve nagy csapást szenvedett el az EU-s források befagyasztása következtében, a károk csökkentéséhez pedig elengedhetetlen, hogy ismét valamennyi hazai egyetem teljes jogú partnerként vehessen részt az európai együttműködési hálózatokban.
Ehhez arra lenne szükség, hogy a magyar kormány feloldja az aggályokat és garantálja az érintett egyetemek gazdálkodási és szakmai függetlenségét. Megegyezés helyett azonban egy új ötlettel álltak elő idén januárban: HU-rizont néven saját nemzetközi kutatási programot indítottak a Horizontból kizárt egyetemeknek, amelyre idén 8 milliárd forintot különítettek el. A Fiatal Kutatók Akadémiája azonban arra hívta fel a figyelmet: a korlátozások nemcsak forrásmegvonást jelentenek, hanem a kutatói hálózatok gyengülését, a magyar tudományos közösség elszigetelődését, valamint a képzési lehetőségek megcsappanását is, amelyek mind alapvető fontosságúak a versenyképesség és a minőségi kutatás fenntartásához.
