- Szijjártó Péter: Az Orbán-kormány nem akarja tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi. Hangsúlyozta, hogy hazánk nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány pedig nem akarja „tönkretenni” országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel (a számolatlanul érkező akkumulátorgyárak tájakra gyakorolt hatásáról a miniszter nem beszélt - a szerk.), így mindössze két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia. Előbbivel kapcsolatban – írja az MTI – sérelmezte, hogy számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben, azonban azt üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti.

A miniszter kifejtette, hogy a magyar áramtermelés mintegy 50 százalékát adja jelenleg a paksi nukleáris erőmű, a tervezett bővítéssel pedig a 2000 megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni. Tájékoztatása szerint ezáltal az imént említett részarány 70 százalékra emelkedik, a két új reaktorblokk működtetésével pedig évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, míg a földgázimport 2,5-3 milliárd köbméterrel lesz csökkenthető évente. Ekképpen pedig a bővítés 1,8 millió háztartást lát majd el tiszta árammal, miközben a már meglévő blokkok élettartam-hosszabbításának előkészítése is zajlik.

Szijjártó arra is kitért, hogy a beruházás háromezer munkahelyet hoz létre közvetlenül és 11 ezret közvetetten. Az építkezés és a működtetés pedig a következő hatvan évben 50-65 milliárd dollárral dobja majd meg a magyar bruttó hazai terméket (GDP). A karbonsemleges áramtermelési projektek közül a nukleáris beruházások esetén a legerősebb a multiplikátor hatás a gazdaságra nézve - mondta.

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen tudatta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki. Arról is beszámolt, hogy hazánk egyedülálló helyzetben van, miután egyike ma a világ azon három országának, ahol mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető, s rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés. „Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon” - fogalmazott. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig igen jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is. Szijjártó emlékeztetett, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a jelenleg zajló beruházások lezárultával a második helyre fog előlépni. Ezen fejtegetése közben a miniszternek nem jutottak eszébe az ország tájai.

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk” - összegzett. A miniszter elismételte a szokásos mantráját is, miszerint a földgáz- és kőolajellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés, mert ehhez csővezetékekre van szükség, az infrastruktúra nagyban meghatározza, hogy kivel lehet együttműködni, honnan lehet vásárolni. Elmondta, hogy a magyar kormány a kőolajellátás terén is érdekelt lenne a diverzifikációban, de ehhez alternatív szállítási útvonalak is kellenek, márpedig a horvát vezetéknek elég korlátozott a kapacitása. Felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy bővítsék a horvátországi infrastruktúra kapacitását, ebből nem lett semmi, azonban a tranzitdíjat Zágráb az ötszörösére emelte.

Szijjártó Péter érintette a földgázbeszerzéseket is, és elmondta, hogy Magyarország az első nem szomszédos ország, amely földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is. A szavai szerint ugyanakkor itt is korlátozott mennyiségekről van szó, ugyanis a délkelet-európai infrastruktúra kapacitása közel sem elégséges, és az Európai Bizottság a térségbeli államok kérése ellenére sem kíván részt venni anyagilag ennek a fejlesztésében.