Sokkoló beszámolót közölt az RTL Híradó, egy nő sírva mesélte a csatornának, hogy múlt héten vesztette el harmadik gyermekét. A várandósság 20. hetében egy ultrahangon derült ki, hogy a magzatnak nincs szívhangja, a halott babát azonban orvosi segítséggel minél előbb világra kellett hoznia.
A nő ragaszkodott ahhoz, hogy női orvos segítse a folyamat alatt, azzal az indoklással, hogy gyerekkorában molesztálták. Abban a kórházban viszont, ahova területileg illetékes, jelezték, hogy a következő napokban csak férfi orvosaik lesznek, ezért a kórház tanácsára felhívták a Semmelweis Egyetem nőgyógyászati klinikáját. „Ott azt mondták, hogy szinte mindig, minden műszakban van doktornő. Azt is mondták, hogy fogadnak minket” – állította a nő. Ezért férjével másnap meg is jelentek a kórházban, de ott azt mondták nekik, hogy minden női orvos másik eseten dolgozik éppen. Ezért úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg valamelyikük végez.
„2 órakor volt az első beavatkozás, Méhszájérlelőt adtak, hogy megsegítsék a természetes vetélést. Itt nem akartak beengedni de aztán sikerült megoldani, mert a feleségem mondta, hogy vagy együtt megyünk vagy egyikőnk sem” – mondta a férj, akit azonban többször megpróbáltak haza küldeni. Ennek ellenére ott maradt a helyszínen. A nő megkapta a vetélést segítő szert, majd várakoztak. Kora este viszont nagyon elkezdett vérezni. „Bementünk a nővérszobába és szóltam, hogy nagyon vérzek és már kiestek belőlem a gézdarabok, amiket felhelyeztek. A nővér az mondta, hogy most nincsen orvos, mind a kettő műt, úgyhogy leszek szíves visszamenni a szobába, feküdjek le” – idézte fel a történteket (a Semmelweis Egyetem lentebb idézett közleménye alapján feltehetően itt is a női orvosokra gondolt - a szerk.).
A kórterembe a nő elmondása szerint csak egyedül mehetetett be, ekkor állítólag már a ruhájából is csöpögött a vér, ezért keresett egy mosdót, ahová a férje is bemehet, meg akart mosakodni (mint kiderült, egy használaton kívüli mosdóba mentek be - a szerk.). Ahogy azonban elkezdett átöltözni, megszületett a halott magzat. „A telefonommal világítottam mert sajnos nem volt világítás. Megpróbáltuk ott lefertőtleníteni a csapot és a széket, mert szappan sem volt a vécében” – állította a férj, aki a szülés után készített egy fotót, amin a csatorna szerint felesége egy vértócsa felett áll a kórház sötét mosdójában, kezébe halott magzatával. Azt állították, hogy ezután sem kaptak azonnal segítséget, noha a méhlepény nem született meg, így mindenképp szükség lett volna rá. Végül elmondásuk szerint egy ismerősük segített telefonon, s mire először kórházi dolgozóval találkoztak (ezt az egyetem cáfolta a lentebb közölt közleményben - a szerk.), már törölközőbe csavarták a halott magzatot és engedély nélkül elvitték, noha kötelező lett volna a patológiára vinni.
Az RTL Híradó kérdésére a Semmelweis Egyetem közleményben reagált, ezt változtatás nélkül közöljük:
„A Semmelweis Egyetem mindenekelőtt szeretné kifejezni őszinte részvétét a családot ért veszteség miatt.
Az említett hölgy valóban a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára jött be a méhen belül elhalt magzat miatt, és valóban a klinikán történt meg a vetélése, de az eset ennél jóval összetettebb és a család további állításait a klinika cáfolja.
A hölgy a 20. terhességi héten, a már 5 hete elhalt magzattal a méhében úgy érkezett a klinikára, hogy nem ide, hanem az Esztergomi kórházba utalták be őt. Nem engedte, hogy férfi orvos megvizsgálja, vagy a személyzet férfi tagjai megközelítsék. Az orvosi beosztás készítésekor a klinika értelemszerűen nem veszi figyelembe az ügyeletben lévő orvosok nemét, és akkor éppen nem dolgozott női nőgyógyász, ami nehezítette a családdal való együttműködést.
Az édesanyát ért traumára való tekintettel a klinika pszichológusa konzultált a hölggyel. Ezután a méhnyaktágítást követően, 22:00 óra után indultak meg a fájásai, amit jelzett az éjszakai ügyeletes ápolónak, aki kérte, hogy menjen vissza a kórtermébe, amíg értesíti az ügyeletes orvosok egyikét. A klinika cáfolja, hogy nem volt orvos az épületben, az éjszakai ügyeleti beosztásnak megfelelően három szülész-nőgyógyász dolgozott akkor a klinikán.
Az ápolási dokumentáció alapján, az értesítéstől számított 5 percen belül az osztályra érkezett egy orvos és egy szülésznő. A hölgyet viszont sem a kórteremben, sem annak közelében, így a mellékhelyiségekben sem találta a klinikai személyzet. Mint később kiderült, férjével az épület egy másik, távolabbi részén található, pillanatnyilag használaton kívüli mosdóba mentek. Mivel a hölgy korábban már kétszer szült, a vetélés néhány fájás után a mosdóban lezajlott. A vetélést követő rutin része a méhűr műtéti tisztítása, annak érdekében, hogy az esetlegesen bennmaradt szövetdarabokat eltávolítsák, nehogy az később gyulladást, fertőzést idézzen elő. A hölgy ekkor is tiltakozott, mert az ügyeletes orvosok mindegyike férfi volt, nem is engedte, hogy altassák, a beteghordóval szemben a férj agresszíven lépett fel, szintén azért, mert munkavégzés közben férfiként hozzá kellett érnie a feleséghez. A hölgy az elvetélt magzatot és a méhlepényt mindvégig magánál tartotta és nem volt hajlandó átadni azt a klinika dolgozóinak. A beteg kérésére helyi érzéstelenítés mellett végzett műtét után azonnal, a személyzet előzetes értesítése nélkül távoztak a klinikáról. Az elvetélt magzatot és a méhlepényt annak ellenére elvitték magukkal, hogy arra csak a halál okát tisztázó szövettani vizsgálat után lett volna lehetőségük – erről előzetes tájékoztatást is kaptak.
A klinika megtette a szükséges jogi lépéseket az ügyben.”
