„Magyarország álláspontja szerint már a három orosz médium kitiltása is ellentétes volt a sajtószabadság európai értékeivel. Az erre adott orosz reakció pedig jól mutatja, hogy minden ilyen irányú döntés és megnyilvánulás súlyos válaszintézkedéseket von maga után orosz részről, ami ellentétes az Unió érdekeivel. Magyarország ezért sem támogatta a nyilatkozatot, ami csak újabb orosz válaszlépéseket eredményezhetett volna” – közölte a Miniszterelnökségi Sajtóiroda a 444-el.
Az ügy előzménye, hogy az orosz külügyminisztérium 81 EU-tagországbeli médiumot tett elérhetetlenné az Orosz Föderációban, köztük Magyarországról a 444-et, azzal az indokkal, hogy a portál „rendszeresen terjeszt hamis információt” az Ukrajnában zajló „különleges katonai műveletről”, vagyis a Vlagyimir Putyin parancsára 2022. február 24-én elindított háborúról. Bár az Orbán-kormány akkor nem reagált a történtekre, megakadályozta annak a közös nyilatkozatnak a kiadását, amelyben elítélték a Kreml döntését. Emiatt azt végül az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Joseph Borrel adta ki.
A történtekről a tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, „én helytelenítem, ha a 444-et bárhol betiltották”.
Magyarország megvétózta, hogy az EU egyhangúlag elítélje Oroszországot az uniós sajtóorgánumok betiltásáértReagált az orosz nagykövetség a 444 betiltására, ezzel pedig megelőzte az Orbán-kormányt, amelyik még mindig hallgat az ügybenOroszországban betiltották a 444-et