„Már 2014-18 között is rossz volt a gyerekek mentális állapota európai szinten, ezért a mostani felmérés fő témája a mentális egészség és a szubjektív jóllét volt” – mondta el a Népszavának Németh Ágnes kutatásvezető, az ELTE-PPK főmunkatársa. A legutóbbi, 2022-es kutatásban trendszerűen vizsgálták a pszichoszomatikus tüneteket, mint például a fejfájás, hasfájás, lehangoltság. „Ezek a tünetek riasztó képet, drámai romlást mutatnak: soha ilyen kevesen nem mondták magukról, hogy kiváló az egészségük, mint most, csak minden 5. gyerek állította ezt magáról. Holott a kamaszkorban kellene, hogy a legegészségesebbek legyenek. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy az adatokat közvetlenül a Covid-időszak után gyűjtöttük, és ez legalább részben magyarázata lehet a riasztó tendenciának” – magyarázta a kutatást 2004 óta vezető szakember.
Ami viszont pozitív eredmény: nemzetközi viszonylatban is kimagasló a magyar kamaszok szociális hálója, és a családi hátterüket is nagyon jónak ítélik. A jó családi kapcsolat védőtényező, ugyanakkor a szoros kortárskapcsolatok megágyaznak a szerkipróbálásoknak. „Ez a normatív krízis időszaka, amit a szülőktől való függetlenedés jellemez, az agynak a kockáztató magatartásért felelős régiója előtérbe kerül, plusz a neuroendokrin változások miatt az élménykereső és kockáztató magatartás lesz hangsúlyos. Ezért próbálják ki ebben a korban a különböző drogokat is. A prevenció dolga az, hogy ezt késleltesse, hiszen minél később próbál ki ilyesmiket egy fiatal, annál kisebb az esélye, hogy felnőttként szenvedélybeteg lesz. A szülőkkel, a családdal való jó kapcsolat az alapja, hogy a rizikós magatartást késleltessük” – állította Németh Ágnes. Ez utóbbiban is „jól teljesítenek” a magyar fiatalok: közel 90 százalékuk könnyen meg tudja beszélni problémáit az édesanyjával, míg az édesapák esetében ez csaknem 80 százalék, ez utóbbi egy 20 éve javuló tendencia eredménye. Az iskola szerepe is fontos, és jó hír, hogy a magyar kamaszok iskolai kötődése is erős, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya 5-ről 12 százalékra nőtt nyolc év alatt.
Romlanak viszont a magyar kamaszok étkezési szokásai: egyre kevesebben reggeliznek, a túlsúlyosak száma nő,
a válaszadók harmada a szabadidejét a képernyő előtt ülve tölti, bár többségük a személyes kapcsolattartást előnyben részesíti. Aggasztó, hogy minden tizedik tanuló szenved el kortársaitól iskolai bántalmazást, és 20 százalékukat legalább egyszer zaklatták már az interneten. 2018-ig a dohányzás terén pozitívak voltak a tapasztalatok, most viszont az e-cigire is rákérdezett a felmérés, és kiderült, hogy ennek a korosztálynak a harmada már kipróbálta ezt is. Németh Ágnes saját kutatási területe biológusként a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás és az egészséges életmódon belül az alvás. „Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen minden teljesítményt és testi-lelki jóllétet befolyásol, mégis kevés szó esik róla. Az elmúlt nyolc évből három adatunk van, és jól látszik a tragikus csökkenés az alvásidő tekintetében: 2014-ben átlag nyolc órát aludt ez a korosztály hétköznapokon, ami eleve kevés, de ez most már csak 7,6 óra. Egyre később fekszenek le saját bevallásuk szerint, aminek fő oka valószínűleg a kütyüzés. A videójáték-függőség mára mentális betegség lett a WHO szerint is, de a közösségimédia-használat is lehet problémás. A szülők felelőssége az alváshiány, pláne a kiskamaszoknál. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kamaszok biológiai órája kissé átállítódik a normál biológiai fejlődésük, érésük miatt, valamint ezek a folyamatok nagyon energiaigényesek. Ahogy Vekerdy Tamás mondta: a kamaszok belefáradnak a növésbe, fejlődésbe.” Ezért is tették a kutatók azt a szakmapolitikai ajánlást a felmérésük összegzésének végére, hogy az iskolakezdés időpontján változtatni kellene.
Az Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása (Health Behaviour in School-aged Children – HBSC) nevű nemzetközi életmódkutatás 1986 óta zajlik Magyarországon, az adatfelvétel négyévente történik. 5., 7., 9. és 11.-es diákok iskolai környezetben, online válaszolnak önkéntesen és névtelenül a kérdésekre. Legutóbb 2022. április és június között 197 magyar iskola 331 osztályának 6200 diákja vett részt az iskolába járókról szóló reprezentatív kutatásban, amelyből a fokozottan hátrányos helyzetű gyerekek (iskolába nem járó) válaszai nagyobb mértékben maradnak ki. Nemzetközi szinten csaknem ötven európai ország, valamint Kanada és néhány volt szovjet utódállam vesz részt. A kutatás három nyugat-európai ország közös projektjeként indult, majd miután megtetszett a WHO-nak, együttműködővé vált, Magyarországot pedig 1985-ben kérte fel a csatlakozásra.
