Nagy-Britannia;választások;tévévita;Sir Keir Starmer;Rishi Sunak;

Rishi Sunak brit miniszterelnök és Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője a választások előtti utolsó tévévitán

- Éles szócsatákat vívott a brit miniszterelnök és a Munkáspárt vezetője a választások előtti utolsó televíziós vitán

Egyikük sem lett egyértelmű győztes, a részkérdésekben ugyanakkor erősen Sir Keir Starmer javára tolódtak el a megítélésbeli arányok, őt a jelek szerint a nézők megbízhatóbbnak és kedvelhetőbbnek tartják.

Az adópolitika, a bevándorlás és az EU-hoz fűződő viszony állt a jövő heti nagy-britanniai parlamenti választások előtti utolsó televíziós vita középpontjában.

A BBC televízió által rendezett, késő estébe nyúló 75 perces szerdai vitaműsorban Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök és Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője vívott sokszor igen éles szócsatát közvéleménykutató intézetek által összeállított reprezentatív összetételű stúdióközönség előtt.

Sunak folyamatosan azt az álláspontját hangoztatta, hogy

a Munkáspárt programjának végrehajtásához jelentős adóemelésre lenne szükség.

A kormányfő megismételte azt a korábban is hangoztatott, ám független szakértők által bírált állítását is, miszerint a Labour költségvetési terveihez minden egyes alkalmazott adóját legalább évi kétezer fonttal (940 ezer forinttal) kellene emelni.

Starmer a vitaműsorban ezt hazugságnak nevezte, és kijelentette, hogy a konzervatívok fedezetlen adócsökkentéseket ígérgetnek. Hozzátette,

a Labour programja mögött költségszámítások állnak, és a cselekvési terv teljes körűen finanszírozott.

Rishi Sunak emellett azzal vádolta a munkáspárti vezetőt, hogy kormányra kerülése esetén „feladná” Nagy-Britannia határainak ellenőrzését. A konzervatív párti miniszterelnök felidézte, hogy a Munkáspárt programjában szerepel az európai kontinensről csónakokkal illegálisan átkelő menedékkérők ruandai áttelepítési tervének törlése. Starmer működésképtelennek nevezte ezt a programot és megerősítette, hogy választási győzelme esetén a Munkáspárt a terrorellenes törvény nyújtotta eszközökkel lépne fel az embercsempészek ellen.

Éles vita alakult ki az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszer ügyében is, különösen azután, hogy az egyik néző elmondta, kisvállalkozása a brit EU-tagság négy évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) óta az unióval folytatott korábbi kereskedelmi forgalmának 90 százalékát elvesztette.

Sunak azt ígérte, hogy a konzervatívok adócsökkentésekkel és a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségének megszüntetésével segítenék a kisvállalkozásokat. A kormányfő egyben

azzal vádolta a Munkáspárt vezetőjét, hogy kormányra kerülése esetén ismét érvényesítené az EU-állampolgárok korlátozás nélküli nagy-britanniai letelepedését és munkavállalását biztosító szabadságjogot, amely a Brexit után megszűnt. Keir Starmer ezt cáfolta.

Megerősítette azt a többször hangoztatott, a Labour választási programjában is szereplő hivatalos álláspontot, amely szerint kormányra kerülése esetén a Munkáspárt sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az EU-ba.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Labour-kormány a konzervatívok által kötött, „elfuserált” Brexit-megállapodás helyett új kapcsolatrendszerről kezdene tárgyalásokat az EU-val.

Rishi Sunak brit miniszterelnök és Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője a választások előtti utolsó tévévitán

A YouGov közvéleménykutató cég által a vitaműsor után elvégzett, csütörtök hajnalban ismertetett gyorsfelmérés szerint a vita döntetlenül végződött, ugyanis

arra a kérdésre, hogy melyik politikus teljesítményét ítélték jobbnak, Sunakot és Starmert egyaránt 50 százalék nevezte meg. A részkérdésekben ugyanakkor erősen a munkáspárti vezető javára tolódtak el a megítélésbeli arányok.

A felmérés résztvevőinek

  • 50 százaléka nevezte Starmert megbízhatónak, Sunakról csak 39 százalék vélekedett így,

  • 52 százaléka szerint Starmer kedvelhetőbb, 33 százalék erre a kérdésre Sunakot nevezte meg,

  • 63 százaléka hangoztatta azt a véleményét, hogy a Munkáspárt vezetője megérti a hétköznapi emberek gondjait, míg a konzervatív párti miniszterelnökről csak 18 százalék mondta ugyanezt.

Szerdán katonák rohamozták meg a bolíviai kormány La Paz-i székházát a Murillo téren. A hadsereg leváltott főparancsnoka közölte, „át akarja alakítani a demokráciát”.