– Büszkeségre semmi oka a kormánynak a nevelőszülői ellátmány emelése miatt – jelentette ki a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja, Érczi Zsolt, akinek felesége maga is gyakorló nevelőszülő. Érdemes tisztázni – emelte ki –, hogy az elnevezés ellenére ez a pénz nem a nevelőszülőké, hanem az állami gondoskodásban lévő gyerekeké.
Az ellátmány korrekciója a tavalyi emelést megelőzően utoljára 2008-ban volt. A két időszak között
több mint 70 százalékos volt az összesített infláció, ehhez képest a 2023-as emelés csak 25 százalék volt.
A most bejelentett növekedés is ekörül van, ami viszont így kizárólag a tavalyi inflációt fedezi – mondta. Tehát az ellátmány vásárlóértéke így legalább 50 százalékkal elmarad most 2008-ashoz képest.
Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a napokban jelentette be: emelkedik az úgynevezett nevelőszülői ellátmány havi összege, az a támogatás, amelyet kizárólag a gyermek étkezésére, ruházkodására, tankönyvre, fejlesztő foglalkozásokra lehet fordítani.
Az ellátmány jelenleg
alapesetben havonta 53 437 forint havonta, ezt emeli meg a kormány 11 ezer forinttal, a növekményt ez év január 1-től visszamenőlegesen megkapják az érintettek.
Az államtitkár megjegyezte: ez a lépés folytatása a tavalyi, 25 százalékos növelésnek.
Érczi Zsolt kijelentette: 64 ezer forintból kell tehát megoldani
a gyerekek élelmezését, öltöztetését, utaztatását, kapcsolattartásra szállítását, gyógyszerezését, kigazdálkodni a lakás rezsijének gyerekre eső részét.
És még jutnia kell zsebpénzre, fejlesztő foglalkozásokra, akár logopédusra, pszichológusra. Sok vidéki településen nincsenek ilyen szolgáltatások, ahogy szakorvosi ellátás sincs közvetlen közelségben.
Mint mondta, náluk már csak a felesége nevelőszülő, egy gyermeket nevelnek és két utógondozott fiatal felnőttről is gondoskodnak. Amikor az utolsó gyerek elköltözik tőlük, többet nem vállalnak.
„Elfáradtunk” – fogalmazott, de hangsúlyozta, hogy nem a gyereknevelés, hanem a túlzott kontroll, és a szakmai támogatottság hiánya miatt.
Kifejezetten rosszul érintette őket a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényben előírt, kifogástalan életvitelre vonatkozó vizsgálat. Emellett a gyám-rendszer is megnehezíti a mindennapjaikat. Mint mondta, az egyik nevelőszülő társuk 4 gyereket nevel, 3 gyermekvédelmi gyám jár hozzájuk külön-külön megyéből. Egy átjáróház az otthonuk – tette hozzá, miközben a nevelőszülők szakmai, vagy mentális támogatást nem kapnak. Kijelentette:
a szakellátás rendszerében kevés kivételtől eltekintve a gyerek egy akta, az ügyintézők jelentős része gyermekvédelmi szakvégzettség nélkül dönt a kiskorúak sorsáról.
Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint nehéz számszerűsíteni, hogy mennyi az elég, és mi a kevés a nevelőszülői ellátmányra. Ehhez reális költségszámítás kellene, ilyen viszont nem készült. Az egységes emelést is kifogásolta, hiszen aki több gyereket nevel, annak például többet és többfelé kell utaztatni például kapcsolattartásra a gyerekeket. Az sem mindegy szerinte, hogy van-e az adott nevelőszülői hálózatnál például pszichológus. Ha van, akkor ő milyen távolságra dolgozik a gyerek lakóhelyétől. Ha nincs, akkor hol, és mennyiért nyújt szolgáltatást. A nevelésbe vett gyerekek közül soknak lenne szüksége pszichiáterre, pszichiátriai megsegítésre, azonban ez országosan nagyon korlátozott mértékben hozzáférhető.
Kijelentette: a rendszert a pénzbeli- és a szakmai támogatás hiánya jellemzi, és ezen nem változtat a havi 11 ezer forinttal emelt ellátmány.
– Minden egyes forint jól jön, mert már a saját fizetésünket is beleáldozzuk, annyira kevés az államtól érkező pénz
– értékelte az emelést egy több gyerekről gondoskodó nevelőszülő, aki kérte nevét ne írjuk le, „mert a gyerekkel mindig tudnak zsarolni.” Szerinte most az a legnagyobb kérdés, hogy lesz-e folytatása az emelésnek, vagy „ezt is hosszú évekre bebetonozzák”. Azt mondta, lassan két évtizede dolgozik a rendszerben, azóta nem merte kiszámolni, hogy mennyit költött a gyerekekre saját pénzéből, mert fél az igazságtól. A nála lévő gyerekek közül többen különleges szükségletűek, rendszeresen kell vinni őket pszichológushoz, pszichiáterhez. Neki szerencséje van – mondta –, mert az egyik fővárosi kórházban már ismerik őt, könnyen kap időpontot. De, hogy ezt mások, főleg a kistelepülésen élők miként oldják meg, azt el sem tudja képzelni. Beszélt arról is,
hogy az utóbbi években egyre többször kell a gyerekeket magánorvoshoz vinni, mert az állami egészségügyben hónapokat kell várni, és erre nincs mindig idő.
Egy belgyógyászati szakellátásra például januárban végén kért időpontot, de csak október végére kapott. Ám van, amikor sürgős a helyzet, egy nevelőszülő társa a napokban fizetett 20 000 forintot egy magán gyerekszemésznek.
Szeptembertől az összes gyereke iskolás lesz, amiről úgy fogalmazott: „Már most félek, hogy a beiskolázás után mennyi pénz marad”. Annál a nevelőszülői hálózatnál ahol dolgozik elvárás, hogy a gyerekek nyáron nyaraljanak, de anyagi segítséget ehhez nem kapnak. „A mi hálózatunk csak az egészséges gyereket viszi táboroztatni”. Mint mondta,
nagyon sokan arra készülnek, hogy feladják ezt a munkát „Nem az átvilágítástól félünk, hanem egyszerűen elegünk lett a megaláztatásból.”
– fogalmazott.
Alacsony fizetések
A nevelőszülői alapdíj 2024-ben havonta 80.040 forint, ezen felül gyermekenként, fiatal felnőttenként havi 53.360 forint kiegészítő díj jár most. Egyedi szükségletű gyermek után többletdíjként most havi 13.340 forintot adnak.
