- A Fidesz megállt a lejtőn, a Tisza Párt aratott, a parlamenti ellenzék társadalmi bázisa alig látható – Elemzőket kérdeztünk

– Ha az európai parlamenti választást nézzük, ott elég egyértelmű, hogy Magyar Péter a legnagyobb nyertes, sőt, tulajdonképpen az egyedüli igazi nyertes – mondta lapuknak Róna Dániel politológus-közgazdász, a 21 Kutatóközpont igazgatója. Szavai szerint nyilván a Fidesz is győzött abban az értelemben, hogy ők kapták a legtöbb szavazatot, s ők küldhetik a legtöbb képviselőt Brüsszelbe, de egyrészt a várakozásokhoz képest alacsonyabb szavazatarányt értek el, másrészt a saját korábbi eredményeikhez viszonyítva is jelentős a visszaesés: 2010 óta mindössze egyszer, 2014-ben értek el ilyen rossz arányt – 44 százalékot – amit most megismételtek.

– fogalmazott. – A Jobbiknak, az LMP-nek, az MSZP-nek és a Párbeszédnek már szinte semmilyen társadalmi támogatottsága nincs. A Momentumnak talán még van ebből valamennyi, de az, hogy az EP-ből és a fővárosi közgyűlésből is kiestek, számukra is nagy veszteség. A DK ugyan szerzett nyolc százalékot, ami két európai parlamenti képviselői helyet jelent, de nagyon kevesen múlt, hogy nem egyet. Ha pár tízezer szavazattal kevesebbet kapnak, akkor egyedül Dobrev Klára képviselte volna Magyarországról a teljes baloldali, liberális és zöld politikát. Ilyen értelemben a DK is egyértelműen kudarcot szenvedett. Noha Magyar Péter megjelenésével nagyon leamortizálódtak az ellenzéki pártok, a Mi Hazánk ezt valamivel jobban megúszta a többieknél, a hét százalékos választási eredményük kis előrelépés, de a Tisza Párt nélkül ők is jóval jobb eredményt tudtak volna elérni – mondta.

„Se nem Orbán, se nem Gyurcsány”

A választás fő tanulsága Róna Dániel szerint az önkormányzati voksokból olvasható ki leginkább. Az elmúlt közel húsz évben, mondhatni 2006 óta újra és újra jöttek olyan erők, amelyek a „sem nem Orbán, sem nem Gyurcsány” jelszavával és programjával léptek föl, de tartósan egyik sem lett sikeres. Emiatt úgy tűnt, hogy a magyar politika ezen kétosztatúsága örökké velünk marad. Ez most teljesen szétzúzódott, olyannyira, hogy noha a választás előtt volt olyan értelmezés, hogy három pólusú pártrendszer lesz – a DK vezette blokk, a Tisza és a Fidesz – az eredményeket nézve szinte egészen nevetségessé vált ez az olvasat, a DK nem önálló pólusképző.

Budapesten Karácsony húzta fel a DK-t

A fővárosi közgyűlésben a Fidesz ugyan hajszálnyival több szavazatot kapott, de ugyanannyi képviselője lesz, mint a Tiszának (a 33 fős közgyűlésben 10-10). A 30 százalék alatti eredmény Budapesten a Fidesznek akkor is nagyon alacsony, ha nyilván ebben szerepet játszott, hogy visszaléptették a saját polgármesterjelöltjüket, ami tudatos áldozat volt a részükről. A DK 16 százalékos eredménye önmagában nem lenne rossz, de nyilvánvaló, hogy az Karácsony Gergely miatt lett ennyi. S ugyan voltak kiemelkedő teljesítmények ellenzéki oldalon, de ezek közül egyik sem DK-s polgármestertől származott: Niedermüller Péter 35 százalékos eredményű győzelme regnáló polgármesterként azért elég sovány – fogalmazott. Hozzátette: Karácsony Gergelynek nehéz dolga lesz polgármesterként, hiszen össze kell raknia egy döntésképes többséget, bár ebben van némi gyakorlata, hiszen Zuglót is így vezette. S még az is lehet, hogy az erősségei, köztük a konszenzusteremtő készségei még jobban kidomborodnak majd.

Kérdésünkre, hogy Magyar Péter frakcióvezetőként vajon be fog-e ülni az önkormányzatba, az elemző azt felelte: ez ellen szól, hogy ő most egyértelműen Orbán Viktoron kívül a második legerősebb politikai szereplő Magyarországon, 30 százaléknyi ember szavazott rá: ezt ő a platós kocsijával meg a két kezével hozta össze, tehát most egy rettentően erős és népszerű politikai szereplő.

Hozzátette: a vidéki eredmények közül Pintér Bence győri győzelme lepte meg leginkább, hiszen nem állt fel mögötte egységesen az ellenzék, a DK-s Glázer Tímea önállóan elindult, igaz, mindössze három százaléknyi szavazatot kapott. Győr a Fidesz számára hatalmas kudarc, hiszen ez egy nagyon fontos város, két országgyűlési választókerületnek is a része. Ennek az irányítása most részben kicsúszott a kezük alól, azért csak részben, mert a képviselő-testületben kényelmes többségük lesz. Miskolc elvesztése pedig az ellenzéknek fájhat ugyanennyire, ott az összefogás hiánya okozta a kudarcot, vagyis az, hogy Veres Pál visszalépése után nem találtak mindenki számára elfogadható jelöltet.

A kormánypárt megállította a zuhanást

– Nincsenek egyértelmű vesztesek és nyertesek: a listás szavazásokat a Fidesz ugyan megnyerte, s azt is kommunikálta, hogy legyőzte a régi és az új ellenzéket, de többféleképpen lehet értékelni ezt a választást – mondta Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Hozzátette: ha onnan nézzük, hogy a Fidesz egy kegyelmi botrányon, szavazótábora pedig egy erőteljes elbizonytalanodáson van túl, akkor voltaképpen ezen a választáson a 2019-es status quo megőrzése történt, vidéken és Budapesten is. Bizonyos városokat vissza tudott hódítani, másokat pedig elveszített, de voltaképpen nincs nagy változás. A kormánypárt stabilizálni tudta helyzetét, megállította a zuhanást: egy nagyon kedvezőtlen helyzetben, egy rossz gazdasági klímában, s a kegyelmi botrány óta tartó válságperiódusban meg tudott kapaszkodni és meg tudott állni a lefelé tartó lejtőn. Ám, ha onnan nézzük, hogy már a 2019-es választást is jelentős ellenzéki előretörésnek értékelte gyakorlatilag a teljes közvélemény, s kvázi ezt a számára eleve kedvezőtlen fordulatot tudta konzerválni most a Fidesz az önkormányzati színtéren, az nem tekinthető mégsem komoly eredménynek.

Ugyanakkor az eddigi pártstruktúra teljesen megváltozott – folytatta. A parlament összetétele persze nem lett más, s azok a pártok, amelyek most gyakorlatilag megbuktak, továbbra is jelen lesznek a közéletben, de a DK dominanciakísérlete az ellenzéki oldalon teljesen kudarcba fulladt, miközben a Tisza megjelenéséig egy felívelő időszakban volt. Jelenleg a pártszövetségük a túlélésért, s az eljelentéktelenedés ellen fog küzdeni.