Vagyis a 2023/2024-es tanévben megint az első évfolyamosok között a legmagasabb az évismétlők aránya az általános iskolákban.
A Központi Statisztikai Hivatalt azért kerestük, mert a legfrissebb oktatási jelentésükből, ahogy tavaly, úgy idén is kimaradtak az évfolyamismétlőkre vonatkozó adatok. A KSH Népszavának küldött adataiból azonban kiderült, hogy az elsősök 4,2 százaléka évfolyamismétlő idén. A mostani tanévben 97 333 gyermek jár első osztályba, a 4,2 százalékuk mintegy 4088 főt tesz ki – tehát az elsősök között megközelítőleg ennyien ülnek most évismétlőként az iskolapadban. Bár ez a szám kicsivel alacsonyabb, mint tavaly (a KSH lapunknak küldött korábbi adatai szerint a 2022/2023-as tanévben a 94 342 elsős 5,2 százaléka, mintegy 4906 fő volt évismétlő), az idei szám továbbra is a legmagasabb az 1-8. osztályosok körében: a többi évfolyamon 0,7 és 2,1 százalék között van az évismétlők aránya. Hasonló volt a helyzet a 2021/2022-es tanévben is, amikor az évismétlők aránya 4,6 százalék volt az elsősök között.
Bár az elsősök esetében nem szokás „bukásról” beszélni, a jogszabályok szerint erre is van lehetőség. A köznevelési törvény kimondja: egy tanuló csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ez alól nem kivétel az első évfolyam sem. Ugyanakkor gyakoribb eset, hogy a szülő és a pedagógus együtt dönt az első osztály megismétléséről, a törvény ugyanis lehetőséget ad arra is, hogy az iskola igazgatója szülői kérésre egy alkalommal engedélyezze az első osztály megismétlését, akkor is, ha gyermek teljesítette a követelményeket.
Az első osztály megismétlésének egyik leggyakoribb oka, hogy iskolába lépés előtt nem jól vagy egyáltalán nem mérték fel az adott gyermek iskolaérettségét.
Míg korábban az óvodapedagógusok és a szülők dönthettek arról, hogy a tankötelezettséget elérő hatéves gyermek érett-e az iskola megkezdésére, vagy jobbat tenne neki, ha egy évet még óvodában maradna, az Orbán-kormány 2020 januárjától szigorított a szabályokon, és most már csak egy bürokratikus eljárás során lehet felmentést kapni a tankötelezettség megkezdése alól, amit az Oktatási Hivatalnál kezdeményezhet a szülő. Szakértők már korábban arra figyelmeztettek, hogy a szigorítás miatt sok hatéves kerülhet éretlenül iskolába, ami hatással lehet a teljesítményükre, illetve nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok.
A KSH adataiból az is látszik, hogy 2020 után jelentősen csökkent a hatévesek aránya az óvodákban, amit egyik korábbi jelentésében a hivatal is az iskolahalasztás szabályainak szigorításával hozott összefüggésbe. A hatévesek száma a 2020/2021-es nevelési évre 7,6 ezer fővel, arányuk pedig 15,5 százalékra csökkent az óvodások körében az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és azóta sem változott jelentősen. A mostani, 2023/2024-es nevelési évben a hatévesen óvodában nevelt gyermekek részaránya 16 százalék.
A sajátos nevelési igényű tanulók száma viszont tovább emelkedett, az egy évvel korábbi 102,2 ezerről 107,4 ezerre valamennyi intézménytípusban. Csak az általános iskolákban 63 ezer diák sajátos nevelési igényű, ami az általános iskolások 8,8 százalékát jelenti. A sajátos nevelési igény leggyakoribb oka (az esetek 66 százaléka) a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar.
