Ismét egy újabb bizonyíték látott napvilágot, amely azt mutatja, milyen szinten mosódik össze a Fidesz párttevékenysége az állam, a kormányzat működésével.
A 24.hu cikkéből kiderül, hogy korábban több kérelmező - akik közt megtalálható volt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt - egy kifogást terjesztett a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé. Ebben azt sérelmezték, hogy az egyik online hírportál fejlécén elérhető „hirdetmény” a miniszterelnok.hu oldalra vezetett, ahol Orbán Viktor egy interjúban az ellenzéki politika egészét háborúpártinak minősítette. Ez utóbbi azért is lényeges kérdés, mert nem az állam, hanem a Fidesz plakátolta tele az országot ezzel az állítással.
Van pénz újabb plakátokra, háború után most már békét hirdet a FideszCseppet sem meglepő módon az NVB elutasította a beadványt azzal az indoklással, hogy az előterjesztők által sérelmezett videót még a kampányidőszak előtt tették közzé, így az nem értelmezhető a kormánypártok kampánytevékenységének. Emellett a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét sem látták megvalósulni.
Ezt követően került az ügy a Kúriára, ahol az érintettség hiányára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül elutasították a felülvizsgálati kérelmet. Végül alkotmánybírósági panasz született az ügyben, mert az indítványozók szerint politikai meggyőződésük miatt diszkriminálták őket az eljárás során, ezzel pedig sérült az egyenlő bánásmód követelménye.
Iskola mellett riogatott háborús plakáttal a Fidesz, a KDNP-s polgármester szólt, hogy vigyék el onnanA z Alkotmánybíróság visszautasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a jogszabályokat a bíróságok értelmezik, a testület csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Utóbbi nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a diszkrimináció tilalma nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti „szuperbíróság” szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el - olvasható az indoklásban, amelyben külön hangsúlyozzák, hogy az indítvány valójában a Kúria döntésének felülvizsgálatára irányult, az nem tartalmazott olyan érvet, amit alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetett volna értékelni, vagy felvetette volna a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet.
Magyarországon állami alapjog lett a gyűlöletszabadság