- Josep Borrell: Elfogadhatatlan, hogy Izrael antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét

Elfogadhatatlan, hogy Izrael antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét - jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozójára érkezve Borrell arról beszélt az újságíróknak, hogy az ügyészt, Karim Khant és a bíróságot megfélemlítették, antiszemitizmussal vádolták, „mint mindenkit, aki olyat tesz, ami nem tetszik a Benjámin Netanjahu vezette izraeli koránynak”. Borrell szerint Karim Khan fontos döntést hozott azáltal, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a hágai testület illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnökkel, Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben. „Tiszteletben kellett tartanunk ennek az intézménynek a munkáját, és a bíróságnak megfélemlítés nélkül kell döntenie arról, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről” - hívta fel a figyelmet.

A főképviselő aggályosnak véli, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság (ICJ) végzése ellenére folyatja a rafahi hadműveletet, s azt is, hogy a Hamász rakétákkal támadja Izraelt. „Valóban dilemma, hogy a nemzetközi közösség hogyan tudja kikényszeríteni a határozat végrehajtását” - mutatott rá.

Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn megbeszéléseket folytatnak szaúd-arábiai, jordániai, egyiptomi, katari és egyesült arab emírségekbeli kollegáikkal, a gázai háborút követő kétállami megoldást célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. „Meghallgatjuk elképzeléseiket arról, hogyan lehet Palesztinát és a Palesztin Hatóságot minél jobban támogatni, és hogyan élénkítsük a kétállami megoldást célzó politikai folyamatot” - fogalmazott. Azt is elmondta, hogy az EU kész újraéleszteni a 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári missziót, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében. „Ma erről politikai döntést hozhatunk, amit aztán majd gyakorlatilag is megvalósítunk” - jelentette ki, hozzátéve, hogy ehhez Egyiptom, Izrael és a palesztinok jóváhagyása is szükséges lesz.

Ukrajnáról szólva elmondta, hogy nagyon súlyos a helyzet a frontvonalon: Oroszország is fokozza támadásait, az áldozatok száma mindkét fronton növekszik. „A szombati támadás a harkivi barkácsáruház ellen a háborús bűnök és az orosz atrocitások újabb példája” - hangsúlyozta.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a tanácskozásra érkezésekor hangsúlyozta, hogy az ICJ döntését Izraelnek végre kell hajtania és le kell állítania Gázai-övezet déli részén zajló katonai offenzívát. Mint mondta, ha Izrael nem áll le a művelettel, az izraeli túszok nem fognak kiszabadulni és egyre több palesztin kényszerül menekülttáborokba. „A nemzetközi humanitárius jog mindenkire vonatkozik, Izrael háborús magatartására is” - hívta fel a figyelmet.

Ukrajnával kapcsolatban bejelentette, hogy Németország további 60 millió eurós humanitárius segélyt nyújt a háború sújtotta ország keleti felének. „A helyzet Kelet-Ukrajnában még mindig ugyanaz: mindenből hiány van. Az emberek több mint két és fél éve szenvednek az orosz terrorista megszállás alatt” - mondta a német politikus.

Gabrielis Landsbergis litván külügyminiszter érkezési nyilatkozatában - kérdésre válaszolva - bírálta, hogy a magyar kormány „szisztematikusan blokkol ”minden olyan európai uniós erőfeszítést, amely Ukrajna támogatására irányul az Oroszország elleni háborúban. Az Ukrajnával kapcsolatos uniós határozatok 41 százalékát Magyarország blokkolta - mutatott rá. Mint mondta, a magyar hozzáállást most már „rendszerszintű megközelítésként kell értelmezni, az unió minden törekvésével szemben, amely arra irányul, hogy bármilyen értelmes szerepet vállaljanak a külügyekben”. Hangsúlyozta, hogy erre a problémára megoldást kell találni.