A hetek óta tartó ellenzéki tömegtüntetések ellenére kedden végső olvasatban is elfogadta a grúz parlament azt a törvényt, amely több száz nem kormányzati szervezet és médium külföldi ügynökké minősítésével fenyeget. A kormányzó Grúz Álom által benyújtott tervezetet 84 vokssal 30 ellenében hagyták jóvá. A jogszabály értelmében minden olyan civil társadalmi csoportnak, amelynek tevékenységét több mint 20 százalékban külföldről finanszírozzák, „külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezetként” kell majd regisztráltatnia magát.
Megfigyelők azzal vádolják a kaukázusi volt szovjet köztársaság kormányát, hogy a jogszabályt az orosz ügynöktörvény mintájára dolgozta ki, és célja a kritikus szervezetek és a média munkájának korlátozása, az ellenzéki hangok elnémítása. Grúziában attól tartanak, hogy az új törvény megnyitja az utat egy tekintélyelvű kormányzás előtt az eddig EU-tagságra pályázó országban. Szalome Zurabisvili grúz elnök előre közölte, hogy nem írja alá a törvényt, de vétóját a parlament egyszerű többséggel felülbírálhatja.
Tinatin Bokucsava, az ellenzéket vezető Egyesült Nemzeti Mozgalom frakcióelnöke a Politico amerikai hírportálnak úgy vélekedett, hogy ez döntés a grúziai rendszerváltás sürgős szükségességére irányítja majd rá a figyelmet. A közelgő októberi választásokra utalva azt mondta, bízik benne, hogy a Grúzia utcáin tapasztalt egység vízválasztó pillanatnak bizonyul az ország történetében. Az Európai Unió decemberben adta meg Grúziának a tagjelölti státuszt, bár figyelmeztetett, hogy az ország visszalépett fontos emberi jogi kérdésekben, és nem hajtotta végre teljes mértékben az Európai Bizottság által megkövetelt reformokat.
Sorsdöntő hét előtt áll Grúzia, szavazásra vár a törvény, amely talán örökre elvágná az utat az uniós csatlakozástólA Politico szerint tucatnyi uniós külügyminiszter pénteken arra sürgette Josep Borrellt, az EU vezető diplomatáját, „küldjön egyértelmű üzenetet Tbiliszinek”, hogy a készülő ügynöktörvény összeegyeztethetetlen Grúzia uniós útjának előrehaladásával. A hírportál szerint azonban Magyarország Szlovákia segítségével megakadályozta egy ilyen nyilatkozat elfogadását. Az Európai Parlament több pártcsaládja közben "célzott" szankciók előkészítését szorgalmazta a Grúz Álom ügynöktörvényt szorgalmazó politikusaival, köztük Irakli Kobahidze miniszterelnökkel szemben. Ugyanakkor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azonban, aki a napokban egyeztetett a miniszterelnök közölte, nem támogatja a szankciókat. – Úgy gondolom, hogy ebben a szakaszban a politikai párbeszédnek kellene prioritást élveznie - mondta.