Még a legkonzervatívabbaknak tartott közgazdasági elméletek sem hisznek abban, hogy akárcsak középtávon is teljesen mozdulatlanok maradhatnak az árak. Ilyesmire csak a piaci törvényeket tagadó, és a reális szükségleteket központilag előíró szocialista tervgazdálkodás volt képes, aminek meg is lett a böjtje. A 48. életévét a napokban betöltött Nagy Márton gazdasági csúcsminiszternek legfeljebb késő gyermekkori tapasztalatai lehetnek erről az időszakról, mégis efféle módszereket alkalmaztat kormányával az infláció mértékének csökkentése érdekében. Intézkedéseiben az a közös, hogy a piaci folyamatokat rendszeresen semmibe veszi, a termelők és szolgáltatók közötti verseny számára legfeljebb elméletben létezik. Ha a fogyasztói árak kilengését tapasztalja, azonnal megjelenik lelki szeme előtt az az ársapka, amelynek alkalmazása annak idején nemcsak haszontalannak, hanem károsnak is bizonyult. A rekordmértékű drágulások időszakából máig megmaradt afféle rekvizitumként az üzletláncoknál alkalmazott kötelező akciózás, amelynek mostani feleslegességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az élelmiszerek drágulása áprilisban – a KSH adatai szerint – mindössze 1 százalékos volt, s feltehetően akciókényszer nélkül sem lenne más a helyzet. A GVH árfigyelője teszi a dolgát. Erről legalább elmondhatjuk, hogy nem ártalmas.
De a gazdasági csúcsminiszter és csapata maga is árgus szemekkel figyeli, mi mennyi. S mikor azt tapasztalta, hogy a régió országai közül minálunk a legmagasabbak az üzemanyag-árak, gondolkodás nélkül behívatta hivatalába a Mol elnök-vezérigazgatóját, és szabályosan megfenyegette, hogy ha két hét alatt nem csökken a benzin ára, akkor ismét előhalásszák a múlt ködéből az ársapkát, magyarán az Európai Unióban egyedülálló módon ismét bevezetik a hatósági árakat. (A „sapka” kivezetése 2022 decemberében az általa kiváltott áruhiány miatt történt.) A hazai kőolajmulti feje azonban meg sem próbálta felhívni a tárcavezető figyelmét arra, hogy a fogyasztási adókulcs általános csökkentésén is elgondolkozhatna már a kormányzat – inkább engedve a felszólításnak, a saját cégének árrését csökkentette a vezér. Így Nagy Márton bejelenthette: az ársapkára már nincs szükség. A fogyasztók jól jártak, az ármérséklésnek ez a diktatórikus útja azonban, reméljük, nem talál követőre. A még talpon lévő kis benzinkutak pedig már bekalkulálhatják: idén veszteségesek lesznek.
S míg annak örülünk, hogy „csak” 3,7 százalékos az évesített infláció, ne feledjük, a kicsiny, 0,1 százalékos növekedés jelzésértékű. Véget ért a mérséklődés egyéves időszaka. Mindez elsősorban a banki és kommunikációs.szolgáltatások drasztikus drágulásának köszönhető, s ne legyenek illúzióink, követi majd a turizmus-vendéglátás is. A drágulás mértéke az év végére ismét elérheti az 5,5-6.0 százalékot is. Egy dél-amerikai politikus szerint az infláció és a jócskán elszaladt államháztartási hiány együtt olyan mint a tigris: ha csak csak egy töltényünk van, s nem találjuk el, felzabál bennünket.