Azért fordultunk az NVI-hez, mert a honlapján közölt adataik szerint március 13., azaz a választói névjegyzék összeállítása óta nagyjából 18 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik az urnákhoz járulhatnak a június 9-i önkormányzati választáson.
A választási iroda statisztikája alapján március közepén 7 897 941-en szerepeltek a lakhely szerinti választói névjegyzékben, ez a szám hétfőre 33 439-cel csökkent. Áprilisi cikkünkben, melyben az átjelentkezésekkel foglalkoztunk, azt írtuk, még nem volt érzékelhető komoly átjelentkezési hullám, a tízezer főnél nagyobb településeken csak néhány tízes nagyságrendben csökkent vagy nőtt a választási névjegyzékben szereplők száma, összesen pedig cirka másfél ezren éltek a lehetőséggel.
A helyhatósági választásokon a törvény szerint szigorúbbak az átjelentkezés feltételei, mint az országgyűlési vagy EP-voksolás esetében: nem lehet tetszőleges magyarországi településre bejelentkezni, csak oda, ahol a választás kitűzése előtt 30 nappal már tartózkodási helyet létesített a választó. Vagyis az idén csak azok szavazhatnak lakhelyüktől eltérő településen, akik február 11-ig bejelentették új tartózkodási helyüket, s az még június 9-én is érvényes lesz.
Az elmúlt három hét alatt viszont megtízszereződött az átjelentkezések száma, hétfőre 15 645-en jelezték, nem a lakcímük szerinti településen akarnak szavazni.
A változás azért is jelentős, mert a korábbi évek tapasztalata alapján az átjelentkezések száma jellemzően a voksolás előtti utolsó két hétben ugrott meg. Miután tíz éve nagyjából 18,5 ezren, 2019-ben úgy 21 ezren jelentkeztek át, várható, hogy az idén a korábbi választásoknál többen választják majd a tartózkodási hely szerinti szavazást, ami a szoros versengéssel kecsegtető helyeken akár eredményt befolyásoló is lehet.
A fővárosban jelenleg 1002-vel többen szavazhatnának most, mint márciusban – közel felük a XI. kerületbe jelentkezett át –, a megyei jogú városok választóinak száma viszont 5827-tel, a vármegyei közgyűlésre szavazóké pedig csaknem 13 ezerrel csökkent.
Mindez azt is mutatja, hogy az átjelentkezésekkel együtt is hiányzik mintegy 18 ezer választó a névjegyzékből március 13-hoz képest. A KSH adatai szerint 2024 első három hónapjában 33,5 ezren haltak meg az országban, vagyis havi átlagban 11,2 ezren. Az idén 18 évesek közül, akik 2006. június 9. előtt születtek, már szavazhatnak: 2006-ban kevés híján 100 ezer gyermek jött a világra idehaza, ami havi átlagban 8,3 ezer. Ez alapján a kérdéses szűk két hónap alatt az elhunytak, illetve választói korba lépettek száma közötti különbség elvileg 5,5-6 ezer lehet, a különbség viszont ennek legalább háromszorosa. A statisztikát érdemben nem módosítja, de ez idő alatt a voksolásra regisztrált uniós állampolgárok száma 155-tel, míg a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, menekült státuszúaké 186-tal nőtt.
