A jegybank és kormány (nevezetesen a nemzetgazdasági tárca, valamint a helyét kereső Pénzügyminisztérium) immáron legendásan rossz viszonya újabb jelzőkkel bővült,így hangzanak: fordulatos és szerencsétlen. A nemzeti bank ebben a minden ízében kártékony, gazdaságunk eredményességét csorbító küzdelemben a "jó fiú" szerepét játssza el. Óvatosan bár, de 2022 ősze óta visszatértek a kiszámítható monetáris politika útjára. Így Matolcsy Györgyék joggal reménykedhetnek abban, hogy korábbi ballépéseik, mindenekelőtt a veszedelmesen magas infláció és a pénzügyi stabilitás hiányának hibás kezelése, a múlt ködébe vesző emlékké váljon, s az MNB végre visszanyerhesse működésének elengedhetetlen kellékét: a hitelességet. Ezen a helyes úton járva a jegybanki alapkamatot 8,25 százalékról 7,75 százalékra csökkentették, így Virág Barnabás alelnök már azt sem tartja kizártnak, hogy a ráta júniusra 6,5-7,0 százalékra csökkenjen. Az ilyenfajta óvatosságról, vagyis arról, hogy nem érdemes sietni - kissé merész hasonlattal - joggal írhatta bő egy évszázada, a Svejk révén világhírűvé vált Jaroslav Hasek: "Nem szabad hinni a véletlenben, jobb, ha reggel és este is felpofozzuk magunkat, hogy el ne felejtsük, hogy az óvatosság sohase fölösleges." Efféle pofonnak is beillik Virág Barnabásnak a Pénzügyminisztériumnak szánt kemény bírálata, arról, hogy "fontos lenne már a kitűzött költségvetési hiánycélok teljesülése, és az elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenleg egyensúly közelébe hozása." Értsd: a pénzügyi tárca már az egyik alapvető feladatát sem teljesíti.
Ugyanakkor meglepő módon elnéző volt az MNB alelnöke nem észszerű gazdaságstratégiai lépésekkel, hanem piaci beavatkozásokkal igyekszik a számára kedvezőnek hitt mederbe vezényelni. Az üzemanyagok ársapkájának újraélesztése felidézi azt az időszakot, amikor mindez ellátási nehézségeket eredményezett. Virág Barnabás mégis ezt mondja: "Minden olyan beavatkozás, amely az árréseket lefelé viszi, indokolt lehet." Ki érti ezt?