A tavalyi év elejétől a háztartásokon kívüli gázvásárlók egy hónapon túli közműhátraléka az addigi tízmilliárd forint körüli összegről körülbelül háromszorosára ugrott - derül ki Ságvári Pálnak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesének a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) éves gázpiaci értékelőjén nemrég elhangzott, az intézet honlapjára feltöltött előadásából.
A tartozás leginkább 2023. áprilisában mutatott kiugró, negyvenmilliárd forint körüli szintet. Az érték ezután, tavaly év végéig, harmincmilliárd körül állt be. Igaz, e tekintetben az addigi, 5 milliárd alatti értékekről már 2022. is duplázódást hozott. A lakosság összesített gázszámla-hátralék, az addigi ötmilliárd forint körüli értékről némiképp lassabb felfutással, de 2023 második felére szintén megkétszereződött.
A felhasználók arányát tekintve, míg a nem háztartási fogyasztók esetében az érték a hat százalék körüli szintről 2023. elejére mintegy 8 százalékra ugrott, addig a lakosság esetében megmaradt – sőt 2021. elejéhez képest némiképp még csökkent is – az így mintegy 4 százalékos érték.
A jelenséget szakértők elsősorban azzal magyarázzák, hogy míg a lakossági fogyasztók túlnyomó többsége a piaci gázárak 2022-es elszállása idején is a 2014-ben meghúzott, a tőzsdei szint töredékére rúgó gáztarifát, addig a cégek zöme épp a 2022. augusztusi árcsúcs idején kötötte meg 2023-as, jellemzően éves hatályú rezsiszerződéseit fizette.
Ez indokolhatja azt is, hogy a piaci gázárak 2023 eleji leszakadása ellenére a cégek közműtartozásai kitartóan magas szinten maradtak.
Az elnökhelyettes másik ábrája szerint a belföldi versenypiaci, vagyis háztartásokon kívüli gáztarifákat a 2022 elejére jellemző, megawattóránként (MWh) 70 eurós szint után az augusztustól decemberig tartó időszakban már háromszoros, vagyis mintegy 150 eurós szint jellemezte. A 2022. őszi árcsúcsok idején a hazai gázkereskedők még veszteséget is elkönyveltek. Igaz, azóta az árrés MWh-nként 10-40 euróra állt vissza. A 2022-es piaci káosz miatt a tőzsdei mozgásoktól függő, vagyis nem fixáras megállapodások aránya az előző szezonhoz képest 6-ról 12 százalékra nőtt. Bár így kötötték le a teljes gázmennyiség 60 százalékát, ez az egy évvel korábbi szintnél még valamivel kevesebb is.
Amíg a magyarországi lakossági földgázárak az Európai Unión belül a legalacsonyabbak, addig az ipar által fizetett tarifák a legmagasabbak - helyezi a kérdést kissé más megvilágításba Kotek Péternek, a REKK kutató főmunkatársának szintén az eseményen elhangzott és a honlapra feltöltött előadása. Ebből szakértők leginkább a hazai céges energiaárak versenyképtelenségére következtetnek. (A lakossági tarifákat pedig évi ezermilliárdos költségvetési támogatás tartja alacsonyan.)
LNG-re váltottak az országok
Kotek Péter szintén úgy vélte, hogy Európa túlvan az energiaválság nehezén. A kínálat nő, a kereslet esik. Igaz, a piacok érzékenyek a hírekre. Az orosz vezetékes földgázt az EU nagy részén – néhány tagállamot, így például Magyarországot leszámítva – lényegében felváltották a fűtőanyag cseppfolyósított halmazállapotú, LNG-nek nevezett, tengeri szállításai. Az orosz vezetékes földgáz 2019-es, 36 százalékos aránya 2022-ben 14 százalékra esett. Az LNG 70 százaléka az Egyesült Államokból érkezett. A kontinens immár több mint két tucat, LNG-lefejtésre alkalmas kikötőjének kihasználtsága egyre nő. (Közülük hat orosz LNG-t is fogad.) Az LNG némiképp a – kontinens-szerte irányadónak tekintett - holland gáztőzsde árainál is olcsóbb. Többen a cseppfolyósított földgázra már hosszú távú szerződéseket is kötöttek, például Katarral.
A 2022-es gázpiaci válság hatásainak lecsendesülése után a közép-kelet-európai gázpiac újabb teendőkkel néz szembe – idézi Ságvári Pál előadását a MEKH közleménye. Az energiadíjak megnyugodtak, az európai és az ázsiai árszínvonal ismét egy szintre került – állapította meg. Az elnökhelyettes az elkövetkező időszak legjelentősebb kihívásának nevezte a térségi kereskedelemnek az - Oroszországból eredő - ukrajnai gázszállítások ez év végével várható kiesése utáni átrendeződését.
Magyarország gázfogyasztása az EU-éhoz hasonlóan 2019-2021 átlagához képes 10-20 százalékkal esett. Ezt részben magyarázhatja az enyhébb időjárás is. A tárolók töltöttsége magas maradt. Kotek Péter változatlanul megválaszolatlan kérdéseknek nevezte például, hogy miként alakulnak az ukrán gázszállítások, teljesen eltűnik-e az orosz vezetékes gáz Európából, elégségesek-e a tagállamok intézkedései egy esetleges jövőbeni válság megelőzésére, és tartós marad-e a lakosság és az ipar keresletcsökkenése.
Az amerikai nagykövetség videóhirdetésben cáfolja Szijjártó Péter állításait az orosz gázrólMilliárdokat költ fizetésekre és juttatásokra a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, amely a pénze nagy részét a csőd szélén álló közműcégektől kapja