A Fővárosi Törvényszék elsőfokon két perben is úgy ítélt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Pegasus-szal megtámadott ügyfeleinek jogai, ezért új eljárások lefolytatását rendelte el a bíróság. Az ítéletek alátámasztják a TASZ álláspontját, vagyis hogy az adatvédelmi hatóság nem látta el a feladatát, és nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben - írta szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a jogvédő szervezet.
Felidézték, a TASZ Pegasus-szal megtámadott ügyfelei - Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid és Németh Dániel újságírók, valamint Patócs Ilona ügyvéd - azért fordultak a NAIH-hoz, hogy tárja fel az őket ért jogsértéseket. Erre azonban nem került sor: vizsgálata során a hatóság mindent rendben talált, a határozata jelentős részét pedig titkosította, vagyis hiába kérték, nem biztosított védelmet azoknak az embereknek, akiket valószínűsíthetően visszaélésszerűen figyeltek meg az Orbán-kormány által is megvásárolt izraeli Pegasus-kémszoftverrel.
A közlemény szerint a NAIH nem reflektált arra sem, hogy az érintettek újságíróként és ügyvédként különösen szenzitív adatokat kezelnek a munkájuk során. Egyedül a titkosszolgálatok érvelését fogadta el, amely szerint a legkisebb információt sem lehet nyújtani titkos adatgyűjtésekről, mert ez minden esetben nemzetbiztonsági érdeket sértene. Végezetül 2051-ig titkosította a határozatok érdemi információkat tartalmazó részeit, hosszú időre akadályt gördítve a jogérvényesítés elé, és kizárólag a megfigyelések elrendelőinek, de nem a megfigyeltek érdekeit szolgálva. Mivel a NAIH-tól nem kaptak érdemi jogvédelmet, a TASZ ügyfelei bírósághoz fordultak - idézték fel.
A jogvédő szervezet érvelése szerint az adatvédelmi hatóság alapvető feladata, hogy védelmet nyújtson az állampolgároknak, amikor jogellenes megfigyelés áldozataivá válnak. Hozzátették, nem csak egy konkrét megfigyelés számíthat jogellenesnek, hanem az a helyzet is, amikor a megfigyelés papíron törvényes, de a törvény annyira megengedő, hogy érdemi alapjogi követelmények hiányában bárki „törvényesen” megfigyelhető. A Pegasus-botrány megmutatta, hogy Magyarországon éppen a parttalan megfigyelési jogosítványok és a független kontroll hiánya jelentik a legnagyobb problémát, amivel szemben azonban a NAIH sem a 2022-es vizsgálatában, sem az egyedi eljárásokban nem vetett fel alapjogi aggályokat, holott ez alapvető feladata lenne. Az ítélet bár jogerős, a NAIH annak felülvizsgálatát kérte a Kúriától - írták a közleményben.
Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje az ügyben úgy nyilatkozott, hogy „a Törvényszék remélhetően rászorítja az adatvédelmi hatóságot, hogy az adatvédelem elsőszámú letéteményeseként ne a nemzetbiztonsági szolgálatok álláspontját tegye magáévá kritikátlanul, hanem nyújtson hatékony támogatást ahhoz, hogy a Pegasus segítségével megfigyelt közéleti szereplők utólagosan megtudhassák, hogy mikor, miért és mennyiben figyelték meg őket”.
A jogvédő szervezet másik jogásza, Nehéz-Posony Kata pedig azt mondta: „Az ügy a konkrét jogsértésein túl rámutat arra, hogy mennyire súlyos problémákat okozhat mind egyéni, mind társadalmi szinten az, ha a jogalkalmazók pusztán a formális, írott jogszabályi rendelkezéseket veszik figyelembe, anélkül, hogy a szabályozás célját és alkotmányos szerepét értékelnék. Ebben jelent előrelépést a bíróság mostani döntése.”
A Pegasus-eljárásokban a jogi képviseletet Hüttl Tivadar, Molnár Noémi és Nehéz-Posony Kata ügyvédek biztosítják - emlékeztettek.
Lapunk tíz napja számolt be arról, hogy a TASZ a Rogán Antal által felügyelt titkosszolgálatokhoz tartozó Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) szemben is pert nyert: a Fővárosi Törvényszék akkori döntése szerint az AH köteles nyilatkozni arról, hogy kezel-e adatokat Adrien Beauduinről, a CEU volt hallgatójáról, akinek a telefonját szintén feltörték a Pegasus-kémszoftverrel. Az ítélet azért úttörő, mert kimondja, hogy a titkosszolgálatok nem tagadhatják meg automatikusan a tájékoztatást arról, hogy valakit megfigyeltek-e. A döntés szerint a szolgálatoknak igazolniuk kell a bíróság előtt – akár titkos iratban –, hogy a konkrét érintett esetében miért fűződik több érdek a titkossághoz, mint a tájékoztatáshoz
Pegasus-ügy: Pert nyert a TASZ az Alkotmányvédelmi Hivatal ellen