Idén összesen 23 342-en kérelmezték az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy a tankötelezettségi korhatárt elérő gyermeküknek még ne kelljen iskolába mennie a szeptemberben induló 2024/2025-ös tanévben – derült ki az OH lapunk megkeresésére küldött tájékoztatásából.
Az iskolahalasztási kérelmek nagy többségét már el is fogadták, a hivatal 21 053 gyermek esetében döntött a hatéves kortól kötelező beiskolázás egy éves halasztásáról. További 1540 kérelem esetében még nem érkezett be a szakvélemény a szakértői bizottságoktól. Az összes kérelem közül az OH 14 483 esetben fordult a pedagógiai szakszolgálatokhoz a gyermekek vizsgálata és szakvélemény elkészítése miatt.
A halasztási kérelmek száma folyamatosan nő.
2021-ben 16,4 ezer, 2022-ben 21,3 ezer, 2023-ban 22,7 ezer, idén pedig 23,3 ezer kérést adtak be.
A kormány 2019-ben változtatott a hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettség megállapításának szabályain, a módosítások 2020 januárjában léptek életbe. Az óvodapedagógusok és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves kisgyermek érett-e az iskolára, vagy jobb lenne számára, ha egy évet még óvodában maradna. A kérdést – sokszor a szakszolgálatok bevonásával – a hivatal dönti el, az iskolahalasztást az OH-nál kell kérelmezni, idén erre január 18-áig volt lehetőség. A szigorítást a kormányzat azzal magyarázta,
hogy korábban sokan visszaéltek rendszerrel és indokolatlanul tartották vissza a gyerekeket az iskolától.
A 2020-ban életbe lépő változtatások előtt évente mintegy 30 ezer gyermek esetében döntöttek az iskolakezdés elhalasztásáról a szülők és az óvodák, 2021-ben viszont már csak 16,4 ezer kérelem érkezett az OH-hoz. A Szülői Hang Közösség szerint a kérelmek visszaesésében nagy szerepe volt annak, hogy a szülők és az óvodák sem kaptak megfelelő tájékoztatást az új eljárási rendről – például, hogy pontosan milyen papírokat kell beszerezni –,
így sokan kimaradtak a kérvényezésből, rengeteg kisgyermek kerülhetett éretlenül az iskolákba.
A szülői civil szervezet ezért részletes tájékoztató kampányt indított, mire 2022-ben már 21,3 ezerre, 2023-ban 22,7 ezerre, idén pedig 23,3 ezerre nőtt a kérelmek száma, amelyek nagy többségének helyt adott az OH, tavaly például 98 százalékos arányban.
A Szülői Hang képviselője, Miklós György arra is rámutatott, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél már óvodában sajátos nevelési igényt (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségeket (BTMN) állapítottak meg, nem kell külön kérvényezni az iskolahalasztást az OH-nál, elég az illetékes pedagógiai szakszolgálathoz fordulni. Vagyis azoknak a gyerekeknek a száma, akik egy évvel később kezdik az iskolát, néhány ezerrel magasabb lehet az OH által közölt adatoknál. – A számok lassan megközelítik a 2020 előtti adatokat. Ez, valamint az elfogadott kérelmek magas aránya is azt mutatja,
hogy nem történtek tömeges visszaélések, ezért felesleges volt úgy átalakítani, szigorítani a rendszert, hogy az a szülők és a gyerekek életét nehezítse meg
– mondta a Népszavának Miklós György.
A szigorítások hatását a 2020/2021-es tanévben lehetett érezni először, amikor soha nem látott mértékben, 11,1 ezerrel megugrott a hatévesek száma az általános iskolákban, arányuk mintegy 36 százalék volt az elsősök körében. Azt pedig, hogy sokan éretlenül kerültek be az iskolába, az is bizonyítja, hogy a következő években az elsősök között volt a legmagasabb az évismétlők aránya:
2022-ben 4,6 százalék, 2023-ban 5,2 százalék a KSH adatai szerint.
– Nálunk is vannak gyerekek, akik úgy jöttek első osztályba, hogy érezhetően jobb lett volna nekik, ha egy évig még óvodai fejlesztésben vesznek részt – erről egy alsós tanító beszélt lapunknak. Szerinte az éretlenség egyebek mellett abban nyilvánul meg, ha egy gyermeknek láthatóan nehézséget okoz, hogy 45 percet végig üljön az iskolapadban, nehezebben érti és oldja meg a feladatokat, lemarad, lassabban halad, mint a többiek. A pedagógus szerint a legnagyobb baj,
hogy ezeknek a gyerekeknek sokkal kevesebb a sikerélményük, aminek a fejlődésükben, a további iskolai éveikben is megmutatkozik majd a hatása.
“Nonszensz, hogy az OH dönt a szülők, óvónők helyett”
Viktória szinte bármit megtett volna azért, hogy öt és fél éves fia megkapja a plusz egy óvodai évet. Az édesanya lapunknak azt mondta: biztosan tudja, hogy fia nem iskolaérett, nem képes egyhelyben megülni és figyelni tíz percnél tovább, türelme és kitartása is gyenge lábakon áll, finommotorikája, szociális érzéke is fejlesztésre szorul még.
– Már hónapokkal korábban beléptem egy olyan Facebook-csoportba, ahol hasonló problémákkal küzdő szülők osztják meg tapasztalataikat és kapnak szakértői segítséget. Hála nekik, pontosan tudtam, hogy miket és hogyan érdemes beküldeni az Oktatási Hivatalnak – fogalmazott. Elmondása szerint hetekig tartott, amíg minden papírt beszereztek,
de hiába csatoltak a kérelemhez a szülői beszámolón kívül óvónői jellemzést, valamint a kisfiúval évek óta foglalkozó mozgásterapeuta véleményét, az OH mégis a szakszolgálat kezébe adta a döntést.
– Reggel 8-ra kellett mennünk az egyik fővárosi szakszolgálathoz, de a tízperces csúszáson kívül más hibát nem tudok mondani. Kedvesek és korrektek voltak, éreztették, hogy ez az egész nekik is csak teher, és nem értenek egyet az egész eljárásrenddel – mesélte az édesanya, aki azt is elmondta, végül helyt adtak a kérelmüknek. Hozzátette ugyanakkor, sajnálja a szakszolgálat munkatársait, akik láthatóan túlterheltek, és nonszensznek tartja, hogy a szülők és az óvónők helyett, akik a legjobban ismerik a gyerekeket, az OH vette kézbe a döntés jogát – miközben az esetek nagy részében nem is ők döntenek, hanem a szakszolgálatokra hárítják a rengeteg pluszmunkát és a felelősséget is.
F. Szabó Kata
Rengeteg elsős bukott meg a többi évfolyam diákjaihoz képest, az ok egy sokat vitatott kormánydöntés lehetKiadták a számokat, hányan kértek iskolahalasztást Magyarországon a kisgyereküknek