Nem csak az orosz internethasználók döbbennek meg azon, hogy egyáltalában gyűjthet aláírásokat Borisz Nagyezsgyin az Állampolgári Kezdeményezés nevű alakulat parlamenten kívüli jelöltjeként. A külföldi kommentátorok, emigrációba, vagy az orosz közélet peremére szorult politikusok is lehetőséget látnak a hatvanas férfiben. Többen felszólítottak Nagyezsgyin támogatására, egyebek között Mihail Hodorkovszkij (egykor a leggazdagabb orosz címmel büszkélkedő kőolaj-mágnás, akit Putyin sok évre börtönbe csukatott, majd emigrációba kényszerített), a lágerbe zárt Alekszej Navalnij harcostársai, vagy a háborúellenes Jekatyerina Duncova, akit a jelöltségtől a központi választási bizottság, majd a legfelsőbb bíróság formális okok miatt zárt el. A negyvenéves újságírónő korábban egy regionális parlament képviselője volt. Háború- és gyűlöletmentes Oroszországot hirdetett. A hatalom azt feltételezhette, hogy túl sok női szavazót, békepárti polgárt vonzana, s ezzel rontaná a Putyinnak ígért nagy győzelem esélyét. Letiltották.
Nagyezsgyin nem ismeretlen arc: harminc éve szerepel az orosz politikában, általában az üzletbarát liberális színekben jelent meg. Az utóbbi években azzal vált ismertté, hogy a kormánypropaganda fontos beszélgetőműsoraiba is behívták – ő szolgáltatta a kormánykritikus hangot például a szélsőségesen Putyin- és háborúhívő Vlagyimir Szolovjov talk-showjában.
Az orosz elnökválasztás március 15-17-én lesz. Jelenleg a jelöltek regisztrálása zajlik. A parlamenti pártok automatikusan jogosultak jelöltet állítani, a törvényhozáson kívüli érkezőknek 100 ezer támogató aláírást kell összeszedniük a hatalmas állam 40 különböző területén. Az aláírásgyűjtés sem magától értetődő persze, Nagyezsgyin viszont átment a szűrőn. Sokan az életrajzában találnak erre magyarázatot. A Moszkvai terület Dolgoprudnij nevű városában élő fizikus végzettségű férfi a kilencvenes években már a hatalom legfelsőbb köreinek közelébe jutott. Tanácsadója volt Borisz Nyemcov akkori miniszterelnök-helyettesnek. (A liberális politikust kilenc éve ölték meg bérgyilkosok Moszkvában.) 1998-ban pedig Szergej Kirijenko akkori kormányfő tanácsadója is volt, ezután a liberális Jobboldali Erők Szövetsége színeiben bejutott a Dumába. Kirijenko ma az orosz politika centrumának számító elnöki hivatal helyettes vezetője, hozzá tartozik a belpolitika tervezése és irányítása. Az ő engedélye híján Nagyezsgyin nem jelenhet meg a politikában. Érthető az elemzői feltételezés, miszerint alaposan kigondolt politikai-technológiai elgondolás keretében dobhatták be Nagyezsgyint a kampányfolyamat első felébe. Egy kis reményt – ez a szó van a jelölt családnevében - löktek a társadalom hallgatag és ellenzéki oldalának.
A történelmi analógiák alapján jogos gondolat, hogy az orosz politikát és társadalmi életet ma kizárólag a háborús helyzet határozza meg. Valóban, amióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát az addig is többnyire elnyomott ellenzéki megnyilvánulások gyakorlatilag tilosak. Előbb-utóbb börtönbe kerül, aki a háborút ellenzi, azt agressziónak nyilvánítja, Ukrajnával szimpatizál, aki egyetért a nyugati értékelésekkel, vagy egyszerűen a háborút háborúnak nevezi. Egyre totálisabb az orosz nacionalista nagyhatalmi eszmék államelméletként való megjelenése, a tekintélyelvű Nyugat-ellenesség, mint kötelező ideológia. Ezzel együtt az orosz politikai hatalmi centrum nem mond le formálisan a demokrácia intézményrendszerének fenntartásáról. Rendre megtartják a választásokat, s nagyon odafigyelnek a szavazás eredményére.
A Rigában szerkesztett Meduza orosz hírportál a Kremlhez közeli források alapján azt írja, hogy az orosz elnöki hivatal politikai tervei szerint az idén Putyinnak a korábbi 70 százalékosnál jóval meggyőzőbb eredményt kell elérnie. Ez demonstrálná, hogy az orosz társadalom támogatja az agressziót elindító politikust és egész politikai konstrukcióját. A Meduza szerint Kirijenko politikai technológusai úgy akarták ezt produkálni, hogy eközben a több, mint húsz éve hatalmon lévő elnöknek „valódi” kihívói legyenek. Ezt csak részben sikerült elérniük, mert nem indul a posztért Gennagyij Zjuganov, az ortodox kommunisták 78 éves vezetője és Alekszej Nyecsajev, a liberális üzleti körök Új emberek nevű pártjának vezetője. Mindketten második vonalbeli politikusokat küldtek Putyin ellen, ami zavarja a képet. Az is zavaró, hogy az Új emberek jelöltje Vlagyiszlav Davankov, a Duma 39 éves alelnöke lesz. Esetleg elgondolkoztatja a szavazókat, hogy Putyin harminc évvel idősebb nála. Ezek a pártok természetesen lojálisak a hatalomhoz, ez a rendszer kvázi-ellenzéke, csakúgy, mint a Liberális Demokrata Párt, amely engedelmesen elnökét Leonyid Szluckijt jelöli. A politikai tervek szerint tehát látványos névkínálat lesz a jelöltek között, miközben egyikük sem vonja kétségbe az Ukrajna elleni háború jogosságát és azt sem, hogy Vlagyimir Putyin bölcsen irányítja az orosz államot.
Ebben a helyzetben bukkan a felszínre Borisz Nagyezsgyin, akinek jelöltségét a központi választási bizottság december 28-án regisztrálta. Január 22-én állítólag már 80 ezer aláírást gyűjtött össze, ha összejön a százezer, s a hatóság nem talál benne hibát, akkor számít majd hivatalosan is elnökjelöltnek. A megfigyelők többsége ezt továbbra is kizártnak tartja.
Nagyezsgyin kiáltványa
A 61 éves fizikus végzettségű politikus dokumentumot tett közzé, amelyben magát „Vlagyimir Putyin politikája elvi ellenfelének” állítja. Azt már eddig is tudhatták róla a tévénézők, hogy Nagyezsgyin a „különleges hadművelet” (így nevezi Putyin és Orbán az ukránok elleni véres háborút) azonnali befejezéséért lép fel. Azt is írja ebben: „Az elmúlt száz évben kétszer jutott az állam a zűrzavar és széthullás korszakába. Ismét a tekintélyelvi uralom és a militarizáció útjára tértünk. Nem bocsátom meg magamnak, ha nem próbálok meg fellépni ez ellen.”
Ezen kívül a következőket ígéri elnöki programként a választóknak:
* visszaállítja a korábbi nyugdíjkorhatárt
* szakít a hatalom eddigi központosítottságával
* visszaállítja a polgármesterek közvetlen választását
* megszünteti a kötelező sorkatonaságot
* felülvizsgálják az elmúlt 15 év törvényhozását
a magángazdaság erőteljesebb támogatást kap
