A geopolitikai feszültségek és a mintegy négymilliárd embert érintő választások miatt a bizonytalanság éve lesz 2024 a világgazdaságban. A voksolások közül a májusi európai uniós parlamenti és a novemberi amerikai elnökválasztás lesz leginkább az érdeklődés középpontjában.
Az EU-ban fontos kérdés, hogy a változás hatására tovább lassul-e az integráció, valamint a döntéshozatali folyamatok még nehézkesebbé válnak-e. A két választás befolyással lesz a tőkepiaci mozgásokra, ezért érdemes lesz „szárazon tartani valamennyi puskaport”, azaz a viszonylag magas kamatozású pénzpiaci eszközökben tartani a megtakarítás egy részét, felkészülve egy esetleges részvénypiaci korrekcióra - hívták fel a figyelmet az Equilor Befektetési Zrt. elemzői tájékoztatójukon.
Idehaza a két legfontosabb gazdasági kérdés a növekedés és az infláció. Árokszállási Zoltán, a cég vezető elemzője szerint a tavalyi zsugorodás után 2024-ben a magyar gazdaság érdemi növekedést mutathat fel. Noha a háztartások bizalma továbbra is nyomott szinten van, erősödhet a belső kereslet, mivel a fogyasztást az emelkedő reálbérek egyre jobban támogathatják. A cég idénre 3,2 százalékos gazdasági növekedést vár, miközben az infláció 5,3 százalékra lassul.
Az Equilor vezető elemzője szerint az egyre fontosabb kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy meddig tarthat a kamatcsökkentési ciklus, hiszen a 10,75 százalékos jelenlegi alapkamat nagyon messze van az aktuális, és az Equilor által 2024-re várt 5,3 százalékos átlagos inflációtól. Az elemzés rámutat, hogy a hosszabb távú inflációs folyamatokban továbbra is bizonytalanság látható, ezért év végére az Equilor is 6 százalékos alapkamatot vár. A forint árfolyamában ellentétes hatások érvényesülnek: az európai uniós források egy részéhez most már hozzáfér Magyarország, és a globális kamatokhoz képest a kamatkülönbözet a forint javára továbbra is számottevő. Ez gyorsan csökkenhet, és így, bár rövid távon nem kizárt némi erősödés, az év végén 395 forint körül alakulhat az euró árfolyama.
A tavalyi hat százalék körüli GDP arányos költségvetési hiány nem kínál sok teret a gazdaság élénkítésére, azonban beavatkozás nélkül is érezhető növekedés érhető el, és a rezsicsökkentésre fordítandó források is kisebbek lehetnek a tavalyinál. A hiány automatikusan csökkenhet a tavalyihoz képest, az Equilor várakozása szerinti 4,7 százalékra.
