Orbán Viktornak sikerült, ami egyetlen uniós vezetőnek sem: Vlagyimir Putyin boldog új évet kívánt neki. A 444.hu beszámolója szerint a magyar miniszterelnök ezzel illusztris társaságba került: Hszi Csin-ping, Recep Tayyip Erdoğan, valamint exszovjet tagköztársaságok és a kommunizmus utolsó nemzetközi bástyáinak vezetői mellé. Putyin azt írta, hogy a nehéz nemzetközi helyzet ellenére sikerült fenntartani az orosz-magyar kapcsolatok pozitív dinamikáját. Kiknek gratulált még Putyin? Hosszú a lista, de az amerikai elnök nincs rajta. Nem értékelnénk túl egy újévi üdvözlőkártyát, de abban biztosak vagyunk, hogy a magyar külpolitika ezzel az üdvözlettel hosszú időre kijelölte helyét a világban. Nem vagyunk hívei a pletykákra épülő összeesküvés-elméleteknek, de elég a térképre nézni, hogy azt lássuk: nem állhat elő még egyszer olyan helyzet, hogy az országról a Nyugat a geopolitikára hivatkozva lemondhasson. A történelmi tapasztalat mondatja ezt velünk.
De ez a „pozitív dinamika” arra is figyelmeztet, hogy itt valami nagyon félrement. A kormányfő túlságosan bízik saját megérzéseiben. Az egyensúlyozás végülis nem pávatánc, és ha azt akarja, hogy komolyan vegyék, akkor tánclépéseit nem mérheti el oly ormótlanul, mint tette legutóbb Ukrajna, vagy a svéd NATO-tagság esetében. Mégiscsak illene elgondolkodnia, hogy nem lépett-e túl egy határt, ha már egyszer a nemzetközi sajtó azon rágódik, mit talál ki az EU a magyar kormányfő ellen. Kitalálnak majd valamit, ami nagyon fog fájni - a nemzet egészének.
Óvatosabb, vagy dörzsöltebb politikát kellene vinni a világban, nem mindent egy lapra, Trump győzelmére feltenni. Tény: politikai szempontból történelmi év lesz a 2024-es. A világtörténelemben soha annyian nem élhetnek szavazati jogukkal, mint a jövő esztendőben, bolygónk lakóinak mintegy háromnegyede voksolhat, 76 országban járulhatnak az urnákhoz az emberek. Az Economist Intelligence Unit demokráciaindexe szerint 28 államban nem a demokratikus normák szerint zajlik majd a voksolás. A földrészek közül Európában (37) és Afrikában (18) rendezik majd meg a legtöbb választást. Az összes uniós tagállamban az urnákhoz járulhatnak az emberek, hiszen június elején rendezik az európai parlamenti választást. Ez az egyik legnehezebben megjósolható voksolás, mert sok tagországban szinte csak lézengenek az urnáknál a választók. A magyar kormányfő a populista pártok összefogását reméli, és azt, hogy összefog a két szélsőjobb frakció, az Identitás és Demokrácia, illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek. Ha sikerülne félretenniük az ellentéteiket, a második legnagyobb frakció jönne létre. Ám erre csekély az esély. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke nem zárna ki egy összefogást a mérsékelt és a radikális jobboldal között, de csak olyan pártokkal tudna elképzelni együttműködést, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot, s nem vonják kétségbe a katonai segély jogosságát Ukrajnának. Bárhogy alakulnak is az erőviszonyok, az már most látszik: Orbán Viktornak aligha osztanak majd lapot a következő EP-ben – írtuk a minap egy összefoglaló elemzésben.