A Magyar Nemzeti Bank május óta kiszámítható kamatpolitikát folytat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Monetáris Tanács legutóbbi döntése, miszerint az alapkamatot újabb 0,75 százalékkal 11,5 százalékra mérséklik, a máskor oly finnyás elemzők várakozásainak is megfelelt. Hacsak egy újabb, váratlan geopolitikai esemény, vagy az energiahordozók és a nyersanyagárak előre nem látható mértékű növekedése nem szól közbe, akkor az idei évet akár 11 százalék alatti értékkel is zárhatjuk. A jegybank, mint a pénzügyi stabilitás legfőbb őre ezt annak tudatában teheti meg, hogy a KSH a múlt havi évesített inflációt 9,9 százaléknak mérte. Így ismét számolhatunk pozitív reálkamattal, vagyis érdemes lehet megtakarítani. Ezáltal pedig a lakosság vagyona növekszik.
Ám korai az öröm! A 9,9 százalék úgy járt, mint amikor a futballmeccseken videóbírót (VAR, video assistant referree) alkalmaznak a vitás esetek tisztázására. A kormányzati propagandában egy számjegyűként kommunikált inflációs értéket úgy sikerült elérni, hogy az inflációs számítás módszertanát előzetesen módosították. Az Európai Unió "VAR"-ja, az Eurostat vizsgálatot índitott annak kiderítésére, hogy ez az eljárás szabályszerű volt-e vagy sem. Ha esetleg arra a következtetésre jutnak, hogy nem, és visszaállítják a régi rendet, akkor a 9,9 százalék felkúszhat akár 11 százalékig is. Így is beszélhetünk persze csekélyke, 0,5 százalékos pozitív reálkamatról - a hét esztendeje várt fordulat megtörtént, és tartós is maradhat.
Ám az év végére várható - az új módszertan szerinti - 7 százalékos infláció után nehéz lesz tartani a drágulás ütemének további csökkentését. Erre figyelmeztetett az Európai Bizottság őszi jelentése is, amely szerint a béremelkedések magasan tarthatják a szolgáltatások árának emelkedését. Az üzemanyagok jövedéki adójának januári kötelező emelése pedig önmagában 0,5 százalékpontot adhat hozzá a dráguláshoz. A változatlanul működő árbérspirál, amelyen senki sem nyer, szintén okozhat még gondokat.