Egy friss kormányrendelet szerint a cégek évi félmilliárd forintos üzemanyagforgalom alatt változatlanul mentesülnek a kiskereskedelmi különadó megfizetése alól. 2024-től viszont 500 millió forint felett a sarc a forgalom három százalékára nő. Az adó eddig 30 milliárdos forgalomig 0,15, 30-100 milliárd között 1, 100 milliárd felett pedig 4,1 százalékot tett ki. A lépés tehát a legnagyobb hazai láncok adóját csökkenti. Ezzel szemben a - jellemzően hazai tulajdonú - kis és közepes kútüzemeltetők elvonása akár húszszorosára is ugrik. Az adóemelés borítékolhatóan nem erősíti az árversenyt, vagyis nagy valószínűséggel drágulást hoz.
Szakértők szerint már az önmagában ellentétes a jogállami elvárásokkal, hogy a kormány az adóemelést rendeletben szabályozza. Adókivetési joga ugyanis kizárólag a parlamentnek lenne, törvényi formájában. Magyarországon viszont, a rendkívüli jogrendre hivatkozva, a kormány gyakorta rendeletekkel módosít magasabb rendű jogszabályokat.
Mindemellett immár egyre biztosabbnak látszik, hogy a jövedéki adó literenként bruttó 41 forintos emelése miatt január elsején jelentősen nőnek az üzemanyagárak. Bár a kormány arra hivatkozott, hogy az elvonást az uniós minimumra kell növelni, szakmai számítások szerint ennek eléréséhez a benzin esetében 25, a gázolajnál pedig 23 forintos emelés is elegendő lett volna. (Sőt az MSZP - a kormányoldal által már bizottsági szakban elfojtott - javaslata szerint a kiskereskedelmi adó jövedékivé alakítása teljesen kiválthatná az áremelést.)
Bár a parlament a most folyó őszi vitában még mérsékelhetné az adóemelést, Hernádi Zsolt a 41 forintos adó- és áremelésről az ATV Egyenes beszéd című műsorában már eldöntött tényként beszélt. Az idén ötödével eső üzemanyag-keresletet a tavalyi, árstopos időszakra jellemző benzinturizmus elmaradásával indokolta. Hernádi ennek okát az ársapka eltörlésében jelölte meg, egyszersmind fel is szólítva a kormányt, hogy a jövőben ne gondolkozzon a hatósági üzemanyagárak újbóli bevezetésén, ami szerinte ismét üzemanyaghiányhoz vezetne. Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor, illetve a kormány más tagjai is felvetették, hogy ha nem csökkennek a kutakon az árak, elgondolkozhatnak a bezinárstop újbóli bevezetésén. Erre mindazonáltal valószínűleg nem kerül sor, ugyanis a nyár óta szakértők szerint a hazai üzemanyagcégek kis- és nagykereskedelmi árrése is jelentősen szűkült. Így a hazai kútárak térségbeli helyezése a kőolaj nemzetközi árának emelkedése közepette még kissé javult is.
