Mint egy nemzeti homokozó, úgy néz ki manapság a gazdaságpolitika műhelye. Nagy a hangzavar várépítés közben, és mert összeomlani látszik az építmény, zavaróan éles vita kezdődött az építők között a felelősségről. Sőt, kívülről is be-, beszólnak. A többségben lévők már meg is találták a fő felelőst, akire rátolhatják a felelősséget a gyenge teljesítményért, a magas inflációért, hátha így feledtetik a publikummal saját esetlenségüket. Szépen felépített kommunikációs hadjárat indult Matolcsy György ellen, akit egykoron még jobbkezének nevezett Orbán Viktor. A jegybankelnök azzal "húzta ki a gyufát", hogy a közgazdászkongresszuson nevén nevezte a gyereket, és gazdaságpolitikai kalandorsággal vádolta a kormányt, mert felelőtlenül osztogatta a pénzt, sőt hitelt is vett fel rá. Kapott, és azóta is kap hideget, meleget.
A sorból nem maradt ki a miniszterelnök sem, akinek legutóbbi parlamenti felszólalása felért egy Matolcsy mellére tűzött célkereszttel. Nem csoda, ha ezután a kormányhoz közeli csatlósok, hűségüket bizonyítandó még rá is segítenek a jegybank szapulására. A héten Parragh Lászlón volt a sor, hogy - kérve, kéretlenül -, még nagyobbakat mondjon. Az ipari és kereskedelmi kamara elnöke azon túl, hogy "nem értenek hozzá" kiszólással illette a forint értékének őrzőit, már a jegybank korábbi nyereségéből vett ingatlanok elvételét is indokoltnak látja a valóban hibás jegybanki döntések, a túl alacsony kamatokon való hitelezés miatt kialakult ezermilliárdos veszteség mérsékléséhez. A jegybank kemény válaszában arra kérte Parragh Lászlót, hogy amihez nem ért, abban inkább hallgasson.
Az adok-kapok már mindenről szól, csak arról nem, ki mennyiben a felelős maga a gazdaság mélyrepüléséért, az inflációért és hogyan tovább. A kormány erősebb, hangosabb, úgy véli igaza van, és már építené a semmiből az újabb homokvárat. De nem Matolcsyval.