Az EU szabályai szerint az üzemanyagadó legalsó, megengedett, literenkénti szintje benzin esetében 35,9, gázolajnál pedig 33 eurócent. A mindenkori magyar kormányok – számos más tagállammal szemben - mindig is igyekeztek az üzemanyagok hazai jövedékiadó-szintjét, forintra átszámítva, ennek közelében tartani. E szándéknak megfelelni látszott a 2012 óta érvényes, benzin esetében literenként 120, a gázolajnál pedig 110,35 forintos, nettó jövedékiadó-szint. Igaz, erre a kormány, párját ritkító módon, még a 27 százalékos áfát is rászámolja. (2016 óta 50 dollár alatti negyedéves olajár esetén a nettó szint benzin esetén 125, gázolajnál pedig 120,35 forint.) A hazai fizetőeszköz gyengülése miatt ugyanakkor 2020. januárjától a forintban meghatározott mindkét jövedékiadó-tétel az unió által meghatározott, legalsó szint alá került.
Az EU-jog előírásai szerint a nem eurót használó tagállamok esetén a nemzeti fizetőeszközben meghatározott minimumszintet az előző év október eleji euróárfolyam alapján kell meghatározni, szükség esetén emelni. Ezt az Orbán-kabinet 2020. óta, először a Covid, majd az ukrán háború miatt, brüsszeli engedéllyel, elmulasztotta. Sőt: a 2021. november közepe és 2022. december 6-a közötti üzemanyagárstop időszakában a kormány a jövedékiadó-szintet 25, illetve 15 forinttal, még tovább csökkentette. Így a hazai szint még inkább a megengedett érték alá került. 2024-re viszont már nem kaptunk haladékot. A magyar kormány erre, a 2024-es költségvetés korai elfogadására hivatkozva, szakmai becslések szerint lényegében a tavaly október 1-i, éppenséggel rekordgyenge, 425 forintos euróárfolyamhoz szabva, jövő januártól mindkét üzemanyagfajta jövedéki adóját nettó 32,55 – bruttó 41,34 - forinttal emelte. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető már ennek június eleji bejelentésekor felhívta a figyelmet: ha a kabinet, a korábbi „szokásokhoz” híven, az EU által engedélyezett legalsó szinten tartaná az üzemanyagok jövedéki adóját, az akkori, 370 forintos árfolyamból csak nettó 12 – bruttó 15 – forintos emelés következne.
Ennek tükrében sokakat meglepett, hogy Orbán Viktor az adóemelést egészében uniós kötelezvényként állította be, miközben Brüsszel jóval kisebb sróffal is megelégedne. (De maga a "kötelezettség" is azért állt be, mert az euróbevezetést elutasító Magyarország nemzeti fizetőeszközének gyengülése miatt az adó mértéke három éve a 12 éve változatlan uniós előírás alá került.) A meghirdetett emelés csak azért nem sértette tételesen a kifejezetten az előző – tehát a 2023-as – év októbere első munkanapi árfolyamának alkalmazását előíró EU-jogot, mert egy kormány a minimumnál magasabban is meghatározhatja a jövedéki adót. (Bár a legtöbb tagállam nem a lehető legkisebb szintet alkalmazza, ott jóval alacsonyabb az áfa. Így a hazai üzemanyagok közvetlen adóterhe EU-szerte átlagos. Igaz, szakértők szerint az ágazatot az Orbán-kabinet tavaly óta literenként akár 70-80 forintot is kitevő, közvetett adókkal sújtotta. Olyannyira, hogy Miklós László energetikai szakértő javaslata szerint az ágazatra kivetett kiskereskedelmi és Robin Hood-adó jövedékivé minősítésével egyáltalán nem kellene árat emelni.) A szükségesnél magasabb adóemelés okát az azóta felkérdezett kormánytisztviselők érdemben nem magyarázták meg. Igaz, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a három héttel ezelőtti kormányinfón, a választ meg nem kerülve, máig türelmet kért.
A különböző nemzetközi oldalakon tegnapi hatállyal 389-390 forintos szint jelent meg. Bár a dollár most mintegy 20 forinttal drágább a nyári számítások alapjául szolgáló szintnél, az ebből kiszámolható, 25 forintos emelési szükséglet még mindig messze elmarad a tavaly októberi, 425 forintos euróárfolyamból levezetett 41 forintos emelési tervtől.
Az EU újabb haladékot ad
Az Európai Unió Bizottsága további hat évre, 2029. április 3-ig engedélyezte Magyarországnak a vasúti és belvízi közlekedésben használt üzemanyagok jövedékiadó-mentességének fenntartását - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szerdán az MTI-vel. A kivételezést 2004-es uniós csatlakozásunk óta többször is meghosszabbították.
