Ennek a cikknek az alapötletét az adta, hogy nemrég egy, a dán fővárosba először ellátogatni tervező újságíró kolléga megkérdezte tőlünk: mit csináljon ott, ha rossz lesz az idő? A visszakérdezés helyett – hogy tudniillik mit ért rossz idő alatt, mert Dél-Skandináviában a mi régi áprilisainkhoz hasonló az időjárás, de ezt ott nem rossznak, hanem természetesnek tartják – elkezdtük végiggondolni, hogy mit csinálnánk mi, ha egyszer tényleg rossz idő lenne. Nagyjából ugyanazt egyébként, mint bármikor máskor, kicsit több múzeumi programmal, de leginkább az zavarna, hogy nem jut mindenre idő, a kínálat ugyanis zavarbaejtően bőséges.
Ott van rögtön a Den Blå Planet (mármint úgy rögtön, hogy ez az első látnivaló, ha az ember elindul a repülőtérről a város felé). Észak-Európa legnagyobb óceanáriuma kontinentális összehasonlításban is a nagyok közé tartozik, és még csak nem is a mérete az, amivel igazán kimagaslik a többi közül. A minimalista stílusa ellenére impozáns épület belsejében három irányba indulhatunk: az északi tavak és tengerek (ez gyakorlatilag a skandináv vízi élővilág), az óceánok vagy a trópusi édesvizek felé. Természetesen érdemes mindhármat végigjárni, annál is inkább, mert a trópusi útvonalhoz egy fedettpályás esőerdő-részlet is tartozik, egzotikus madarakkal, pillangókkal, denevérekkel és piranhákkal. A madarak közül a legyezős koronásgalamb a sztár – körülbelül annyira tart az emberektől, mint a Ferenciek tere galambjai, miközben akkora, mint egy nagyobbacska kakas, elegáns, mint egy páva, és zavartalanul táplálkozik a kifejezetten neki kihelyezett ananászdarabokból a járdán, a hídkorláton vagy éppen a lift előterében. A Den Blå Planet igazi szenzációja azonban a naponta többször ismétlődő fókaetetés, az üvegboltozatú óceáni folyosó a fejünk felett úszó cápákkal és rájákkal, meg a szabadtéri játszókert, ahol különféle csapdákkal élő rákokat és tengeri csillagokat foghatunk ki a tengerből.
Az óceanáriumban ugyanúgy mindegy, hogy milyen idő van odakinn, mint a föld alatt. Márpedig a Cisternerne, vagyis a Ciszternák az egyik városi park alatt húzódik. Korábban Koppenhága legfőbb ivóvíztárolója volt, ahol akár 16 millió liternyi víz is elfért, most viszont kiállítótérnek használják a természetes fénytől elzárt világot, ahol jellemzően az egyedi környezet által ihletett kortárs műalkotásokból rendeznek tárlatokat. Ideális helyszín két földfelszíni program között, viszont télen általában zárva tart.
Ha relatíve hosszabb kirándulásra is vállalkoznánk (mondjuk a Budapest-Csömör, vagy akár a Budapest-Gödöllő távot bevállalva), érdemes elzarándokolni például a Karen Blixen-múzeumba – most különösen, mert egy szeptember közepétől elérhető Netflix-produkció miatt szezonja lesz. Az írónőt elsősorban a Volt egy farmom Afrikában című könyv, illetve az annak nyomán készült Távol Afrikától mozifilm alapján ismeri a közönség, ezúttal azonban egy másik alkotását, az Ehrengard című kötetet álmodták képernyőre. (Az Ehrengard: A csábítás művészete egyik különlegessége, hogy a díszleteit részben a dán királynő, az 1972 óta uralkodó II. Margit tervezte.) Maga a múzeum a bájos dán kikötőváros, Rungsted kikötőjénél található, tényleg csak egy ugrásnyira Koppenhágától. Ha pedig egy másik fontos dán exportcikkel, a dániai életérzéssel (hygge) ismerkednénk meg közelebbről, ne hagyjuk ki az Ordrupgaard (belső)építészeti és művészeti múzeumot, illetve az egyik legnagyobb hatású dán dizájner, Finn Juhl voltaképpeni életművét, az mester egész élete alatt folyamatosan, saját kezűleg alakított, berendezett és bútorozott házát – ehhez csak Charlottenlundig, azaz a fővárossal egybeépült agglomeráció északi széléig kell elmennünk.
Visszafelé gyakorlatilag útba esik az Øregaard Museum Hellerupban, ami szintén agglomerációs település, teljesen belenőve Koppenhágába. A múzeumépületet – illetve eredendően családi kúriát - Johannes Søbøtker, az egykori dán gyarmaton, a Karib-szigeteken cukornádültetvényekkel mesés vagyon szerzett üzletember építtette az Øregaard farmon. Itt egyrészt maga a ház a szenzáció, másrészt a festmény- és üveggyűjtemény – Søbøtker úr nem elyachtozta, hanem műtárgyakba fektette a vagyonát, és mai szemmel nézve elég biztos kézzel válogatott.
Egy másik gazdag család, a sörgyárukról ismert Carlsbergek múzeumáért, a Glyptoteket-ért még csak ki sem kell menni Koppenhágából. Ez az egyik leggazdagabb, szinte minden kontinenst és nagy művészeti korszakot felölelő gyűjtemény Dániában, ami az ottani felhozatalt tekintve elég nagy szó. A francia impresszionizmust, a dán festészetet, valamint az ókori görög, római és egyiptomi kultúrát bemutató tárlatokkal tényleg csak a világ leghíresebb múzeumai versenghetnek.
Az itt felsorolt látnivalókat – a magánvállalkozásként üzemeltetett Den Blå Planet kivételével - mind megnézhetjük az egyben egész Nagy-Koppenhágában ingyenes utazásra és ingyenes reptéri transzferre is jogosító Copenhagen Card segítségével. A városnak remek a busz- és a metróközlekedése - rossz időben az is egy módja a városnézésnek, ha felülünk a délkeleti Kastrupból, azaz a reptérről a belvároson át az északnyugati előváros Herlevbe tartó 5C buszra: gyakorlatilag Koppenhága összes nevezetes épületét – a Városházát, a katedrálist, a Vor Frelsers Kirkét, a Rosenborg kastélyt stb. - látni belőle.
Visszatérve a Glyptoteket-hez: ha már úgyis ott vagyunk, a szomszédban van a másik abszolút kihagyhatatlan koppenhágai attrakció, a Tivoli. Az épp 180 éve megnyitott, központi fekvésű kert nem pusztán vidámpark, hanem koncertprogramokat, kiállításokat, előadásokat, pantomimszínházat kínáló kultúrpark is: olyasféle központi helyszíne a koppenhágai létnek, amelyhez hasonlót csak a világ nagyon kevés nagyvárosa nyújt (Budapest sajnos nincs közöttük). De természetesen a vidámparki funkciója sem elhanyagolható. És nem csak azért, mert ez a világ második legrégebbi, folyamatosan működő vidámparkja – a legrégebbi, a Dyrehavsbakken is Dániában van –, hanem mert annyira szép, különösen az esti kivilágításban, hogy akkor is érdemes körbejárni, ha nem akarunk felülni sem a világ egyik legszebb körhintájára, sem az új hullámvasútra, a Milky Way Express-re, sem az egész várost felülről megmutató Golden Tower zuhanótoronyra, csak minél többet magunkba akarunk szívni Koppenhága hangulatából.
