A szakképzett munkaerő hiánya miatt a kis és közepes méretű vállalkozások negyede komolyan fontolgatja, hogy megszűnik. Ennek pedig két fő oka van: nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakképzett munkaerő, és a cégek tulajdonosai folyamatosan elérik a nyugdíjkorhatárt, a generációváltásra pedig nincsenek felkészülve. Ez a felmérés készülhetett volna akár Magyarországon is, de ezúttal Németország problémáit tükrözi, s ott az egész gazdasági rendszer stabilitását veszélyezteti.
Mivel a helyzet nálunk sem rózsás, a gazdaságfejlesztési tárca felismerte, hogy lépni kell.
Augusztus első napjaiban nem kevesebbre szánta el magát, mint hogy szembemegy Orbán Viktor emlékezetes kijelentésével: „Az uniós pénz nem ajándék az országnak, és nélküle is lehet működtetni a magyar gazdaságot, mert nem az a növekedés motorja.” Ezt 2017-ben hallhattuk először, majd még számtalanszor, a miniszterelnök pénteki rádiószózatainak egyikében. A pökhendi kijelentéskor éppen arra volt büszke, hogy évről évre az elsők között hívtuk le a támogatások teljes összegét. A 2021-ben kezdődött uniós gazdasági ciklusban azonban a Magyarországnak juttatott pénzek már nem áramlanak szinte gond nélkül. Csak az agrártámogatások érkeznek meg, és azok, amelyek még az előző időszakból járnak. A többit blokkolja az Európai Unió, mert a magyar kormány képtelen hitelesnek bemutatni az elvárt jogállami követelmények megvalósításának esélyét. Márpedig, szemben az orbáni kijelentéssel, uniós pénzek nélkül a gazdaság növekedésének pénzügyi alapjai csak drága külföldi hitelekkel és különadók kivetésével biztosíthatók. Nem beszélve arról, hogy az ország kockázati megítélése is folyamatosan romlik.
Mindennek tudatában a gazdaságfejlesztési tárca nemes célokat tűzött ki. A kormány határozatát végrehajtva nyolcmilliárd forintot szánnak a kkv-k megerősítésére és versenyképességük növelésére. Nem nehéz kitalálni, hogy miből: az uniós források felhasználásával. De hol van ez az elvitathatatlanul szükséges pénz?