A Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations, OSF) a napokban levélben tájékoztatta a magyar partnerszervezeteket, hogy lényegében megszünteti tevékenységét az Európai Unióban, és a világ más részeire helyezi át forrásait – adta hírül a Szabad Európa, amely cikkében úgy fogalmazott, hogy „szinte teljesen” kivonul az OSF a kontinensről.
A „radikális stratégiai irányváltás” részeként jövőre átalakítják az OSF szervezeti felépítését, „rendkívül korlátozott” lesz az Európába jutó erőforrás. Az ide szánt pénzeket máshol költik el. Európára az OSF csak „a nagy, globális témákban betöltött szerepével összefüggésben” fog összpontosítani. A döntés indoklása szerint – idézte a levelet a Szabad Európa – az uniós intézmények és kormányok jelentős összegeket fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a sokszínűség témáira, tehát éppen azokra a területekre, ahol az OSF is aktív. (Más kérdés, hogy a magyar kormány támogatás helyett ellehetetleníteni igyekszik az emberi jogokat és a sokszínűséget fontosnak tartó civil szervezeteket.)
Megkerestünk három, az OSF által támogatott szerveződést, de mindhárom azzal hárította el a nyilatkozatot, hogy sok még a kérdőjel, és egyelőre ők sem rendelkeznek több információval annál, ami a sajtóban megjelent. Rév István, a Közép-európai Egyetemen (CEU) működő Nyílt Társadalom Archívum (Blinken OSA Archívum) igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy
az OSF kivonulása a CEU Budapesten maradt részlegét és az archívumot semmilyen formában nem érinti.
Az archívum honlapján közölt adatok szerint a gyűjtemény mintegy 7500 folyóméternyi iratot, 11 000 óra audiovizuális felvételt és 12 terabájtnyi digitális adatot tesz ki: a hidegháború, a Szabad Európa Rádió és a szamizdat témakörében az egyik legnagyobb gyűjtemény a világon.
Az OSF név nélkül nyilatkozó munkatársa arról számolt be a Népszavának, hogy
a Nyílt Társadalmi Alapítványok jelenlegi magyarországi költségvetési kerete kevesebb a korábbinál, évi 1,5 millió dollárnak megfelelő összeg.
Ebből mintegy 15-20 szervezet kap támogatást. Pillanatnyilag nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, mit takar az a megfogalmazás, hogy az OSF „szinte teljesen” kivonul Európából, ez majd csak az elkövetkező hónapokban fog kiderülni. Annyi biztosra vehető, hogy a lépés nincs hatással a már megkötött támogatói szerződésekre. A stratégiai átalakítás – tudtuk meg – összefüggésben van azzal, hogy Soros György a közelmúltban átadta az OSF vezetését egyik fiának, Alexander Sorosnak: most már az ő koncepciója érvényesül.
Az OSF egyik külföldi – szintén név nélkül nyilatkozó – szóvivője kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a szervezet nem vonul ki Európából. Lapunknak küldött válaszában kifejtette, hogy az OSF új működési modellje megerősíti a világ egyik legnagyobb magánalapítványa elkötelezettségét az általa képviselt értékek mellett. Az Európai Unióban végzett munka újrakalibrálása része a szervezet szélesebb körű változásának. Az új működési modell magában foglalja a demokrácia, az emberi jogok és az éghajlati igazságosság támogatása érdekében végzett tevékenységük globális áttekintését.
A szóvivő szerint Soros György alapítványa nem vonul ki az Európai UnióbólTovábbra is finanszírozni fognak civil társadalmi csoportokat szerte Európában, beleértve azokat is, amelyek az EU külügyeivel foglalkoznak. Fenntartják a roma közösségek számára nyújtott támogatásokat is. Nemzeti alapítványaik révén továbbra is az emberi jogok, a demokrácia és az elszámoltatható kormányzat finanszírozói maradnak a mindenekelőtt Ukrajnában, Moldovában, Kirgizisztánban és a Nyugat-Balkánon. (A 444.hu egy másik szóvivőtől hasonló válaszokat kapott.)
Az OSF felső vezetése folytatja az „új megközelítés megvalósításához” szükséges munkát, összhangban a helyi követelményekkel. Ez néhány „nehéz döntéssel” fog járni. Arra lehet számítani, hogy a javasolt új modell megvalósítása a létszám jelentős, nem kevesebb mint 40 százalékos csökkentését vonná maga után. (A legalább 40 százalékos leépítésről a Bloomberg már másfél hónappal ezelőtt értesült.)
A Magyar Soros Alapítvány még a Kádár-korszakban, 1984-ben kezdett működni Magyarországon, és – miután úgy ítélte meg, hogy eleget tett küldetésének: megvalósult a rendszerváltás, kiépültek a demokrácia alapjai – 2007 végével befejezte tevékenységét. Az akkoriban publikált adatok szerint fennállása során több tízezer szervezetnek és magánszemélynek – közöttük a későbbi fideszes miniszterelnöknek, Orbán Viktornak – nyújtott összesen közel 30 milliárd forintos támogatást. A szintén Soros Györgyhöz kötődő OSF-nek (előző nevén: Open Society Institute, OSI) sokáig Budapesten volt a regionális központja, de a Fidesz által indított politikai támadások miatt 2018-ban úgy döntött, hogy Berlinbe költözik.
Folytatódik a háborús retorika
A kormánypárt ellenséget kreált Soros György személyéből, akinek lejáratására országos plakátkampányt is indított. A Fidesz ugyancsak ellenségként („Soros-bérencekként”) kezeli az emberi jogi szervezeteket. A mostani fejleményeket ennek megfelelő stílusban kommentálta közösségi oldalán Orbán Balázs fideszes parlamenti képviselő, a miniszterelnök politikai igazgatója: „Olvassuk a hírt a Soros-birodalomról. Az ilyen kérdésekről nekünk, magyaroknak vannak történelmi tapasztalataink: csak akkor hisszük el, hogy a megszálló csapatok valóban távoznak a kontinensről, ha az utolsó Soros-katona is elhagyja Európát és Magyarországot. Ettől még messze vagyunk…”
