Az a kifejezés, hogy „uborkaszezon”, a politikában mára elveszítette értelmét – bocsátotta előre Ágh Attila kérdésünkre, hogy nem egészen egy évvel az önkormányzati és az EP-választás előtt mit kellene tennie az ellenzéknek. Nincs nyári szünet. Ennek bizonyítéka Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszéde, amely nemcsak idehaza kavart hullámokat, hanem erős nemzetközi visszhangot is kiváltott.
Attól eltekintve, hogy „durván és bután behúzott egyet” a románoknak, a kormányfő Tusványoson logikailag jól felépített beszédet mondott, ami azonban „tele volt hazugságokkal” – értékelt a politológus. Orbán abból indult ki, hogy tulajdonképpen minden rendben van az országban, és erre alapozva vázolta fel a jövőt.
Az ellenzéknek – hangsúlyozta Ágh Attila – tényszerűen, adatokra támaszkodva be kellett volna mutatnia, hogy a miniszterelnök hazugságok rendszerét építette fel.
Ehhez képest több ellenzéki párt egész egyszerűen negligálta Orbán tusványi megszólalását, a Demokratikus Koalíció például csak egymondatos közleménnyel reagált: „Kellemes nyári időjárást és időtöltést kívánunk mindenkinek!”. Ágh Attila értelmezésében a DK ezzel mintha azt üzente volna, hogy „elmentünk nyaralni, ősszel találkozunk”. Márpedig – jelentette ki – egyik ellenzéki párt se mehet el szabadságra, amikor a miniszterelnöktől elhangzik egy „botrányos, hazugságokkal teli beszéd”.
Miközben a Fidesz egyre inkább átlépi a hagyományos politizálás küszöbeit, Ágh Attila szerint az ellenzéki pártok még mindig a formálisan meglévő jogi keretek között próbálnak szembeszállni a kormánnyal. Jó példa erre a svéd NATO-csatlakozás ügyében összehívott rendkívüli parlamenti ülés. Ágh Attila nem állítja, hogy a hagyományos technikáknak egyáltalán nincs létjogosultságuk, de ilyen módszerekkel csak mérsékelten lehet felkelteni a választók érdeklődését. Hiszen mindenki tudta előre, hogy a Fidesz ezúttal sem fog elmenni az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülésre (ahogyan máskor sem tette).
Ha az ellenzék sikerként éli meg a történteket, netán úgy érzi, hogy ezzel mozgósította a közvéleményt, akkor hatalmasat téved – konstatálta a politológus.
Sok téma van, amit az ellenzék és a kormánytól független sajtó is elhanyagol, nem a jelentőségének megfelelően kezel – hívta fel a figyelmet Ágh Attila. Ilyen például a kormányhoz közel álló, hatalmas vagyonnal felruházott Mathias Corvinus Collegium (MCC) működése. Az MCC nemrég a Librit is felvásárolta. A politológus szerint észre kellene venni végre, hogy kulturális hadviselés folyik. Könyvesboltok sorát fogják tönkretenni, olcsón felvásárolják azokat, az ország könyvesbolti hálózatának nagy része a Fidesz kezébe kerül – jósolta. Ugyanaz történik majd a könyvesboltokkal, ami a dohányboltok esetében már lezajlott. Egy idő után a kormány fogja eldönteni, mi kerülhet a kisebb városok egyetlen könyvesboltjának a polcaira.
Közben Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke nem tudja eldönteni, hogy pártja az ellenzékhez tartozik-e, egyszer ezt mondja, másszor azt – kifogásolta Ágh Attila. Az LMP háza tájáról, Ungár Pétertől is furcsa nyilatkozatokat lehet hallani. A legnagyobb felelősség – tette hozzá – a legerősebb ellenzéki pártra, a Demokratikus Koalícióra hárul, amelynek tisztában kell lennie azzal, hogy egyedül nem képes legyőzni a Fideszt.
Az ellenzék „nagy megkésettségben van” – összegzett a politológus. Az előző választás megmutatta, hogy az ellenzéki pártok „mindent halogattak, és az utolsó pillanatban se jutottak semmire”. Attól tart, kora ősszel kiderül majd, hogy az ellenzéken belüli tárgyalások érdemben még el se kezdődtek, ennek pedig könnyen látványos összeveszés lehet a vége. Ágh Attila szerint „abba kellene hagyni a hadoválását”: ha az ellenzéki pártoknak szeptember-október környékén nem sikerül megállapodniuk egymással és létrehozniuk egy közös irányítócsapatot, akkor 2024-ben nem lesz valódi esélyük sem az önkormányzati, sem az EP-választáson.
