Az ön intézkedései nyomán végképp megbénult a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) vallási élete – írta Keszler Gábornak, a „MAOIH elnöki tisztjét bitorló személynek” címzett nyílt levelében a Somré Hádász (Hitőr Egylet) néven szerveződő csoport, amely a MAOIH eredeti tagságát és a velük rokonszenvezőket fogja össze.
Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy felújítási munkákra hivatkozva múlt csütörtök óta nem engedik be az ortodox híveket sem a Kazinczy utcai zsinagógába, sem az épületben lévő másik két imaterembe, így több alkalommal is kénytelenek voltak az utcán imádkozni. A nyílt levél állítja: a különféle felújítások nem indokolhatják, hogy lezárják a MAOIH-központot és az épületegyüttes összes vallási intézményét. A Somré Hádász szerint mindez egyetlen célt szolgál, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) hatalmi törekvéseit, „a MAOIH bekebelezését az EMIH nevezetű bizniszegyházba”. A nyílt levél Keszler Gábor „gazdáinak” nevezi Köves Slomót és Oberlander Báruch rabbit. (Előbbi az EMIH vezető rabbija, utóbbi az EMIH-hez kötődő Chábád Lubavics irányzat magyarországi megteremtője.)
Ahogyan arról beszámoltunk, a MAOIH februári közgyűlésén erősen vitatott körülmények között Keszler Gábort választották elnökké a tisztséget addig betöltő Deutsch Róbert helyett. Az ügyben bírósági eljárás zajlik. A régi tagság – amely illegitimnek tekinti a közgyűlési döntést és a MAOIH új vezetőségét – attól tart, hogy a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló EMIH magába akarja olvasztani az értékes ingatlanvagyonnal rendelkező ortodoxiát. Köves Slomó a 24.hu-nak kijelentette, hogy az összeolvadás lényegében már lezajlott.
A helyzetet bonyolítja, hogy Keszler Gábor – ahogyan arra a Szombat folyóirat felhívta a figyelmet – egészen a közelmúltig a neológ irányzatot képviselő Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez (Mazsihisz) tartozó Budapesti Zsidó Hitközségben töltött be pozíciót. A Mazsihisz viszont a konfliktus kitörésekor – amikor még Heisler András volt a szervezet vezetője – nyilvánosan szolidaritást vállalt a MAOIH régi tagságával, és arra figyelmeztetett, hogy „az évszázados múltjára méltán büszke magyar ortodoxia fennmaradása és megmaradása a tét”. Grósz Andor, a Mazsihisz új elnöke a Népszavának adott interjújában közölte, hogy „ellene vagyunk minden olyan lépésnek, amely csorbítja egy közösség önállóságát”.
Interjút adott a Mazsihisz elnöke, új elképzelése van a Sorsok HázárólKérdéseket küldtünk Keszler Gábornak, aki későbbre ígért választ. Deutsch Róbert lapunknak nyilatkozva példátlannak minősítette a történteket: „Még a kommunizmus idején se fordult elő, hogy a zsidókat nem engedik imádkozni a Kazinczy utcai zsinagógában.” Szintén példátlan esetként felidézte, hogy az egyik New Yorkból érkezett ortodox hívő múlt héten élénken bírálta Keszler Gábort. A felfokozott hangulatban valóban a hely szelleméhez méltatlan stílusban fejtette ki véleményét – állapította meg Deutsch Róbert –, de
az még inkább megengedhetetlen, hogy kihívták rá a rendőröket: az illető a szombatot is fogdán töltötte, ami egy vallásos zsidó számára különösképpen súlyos büntetés.
A Somré Hádász nyílt levele felszólította Keszler Gábort, hogy tájékoztassa a MAOIH „legitim tagságát” arról, hogy pontosan milyen felújítások folynak az épületegyüttesben, illetve milyen felújításokat terveznek a következő hónapokban.
Keszler felszólítást kapott arra is, hogy azonnali hatállyal nyissa meg az imádkozásra alkalmas számos helyiség közül legalább az egyiket, például a Dísztermet vagy a Hanna éttermet. Végül az éttermet bocsátották rendelkezésükre, de a közösség egyik név nélkül nyilatkozó tagja szerint ez átmeneti megoldás, a helyiséget ugyanis csak időlegesen vehetik igénybe. Mindeközben – tette hozzá – a turistáknak újra megnyitották a nagy zsinagógát, így az új vezetés érvelése nehezen követhető.
Elfoglalt budapesti zsinagóga: a fennmaradás a tétKözös ima az ortodoxia fennmaradásáért