Olyan időket élünk, hogy minden fillérre szüksége van mindenkinek. A fizetések elértéktelenedése miatt a nehéz helyzetbe kerülő családoknak, az állásukat önbecsülésük miatt feladó pedagógusoknak, de a gyengülésnek indult forintért eurót váltóknak is. A kormány is egyre visszafogottabban osztogatja a támogatásokat: jövő évtől sokan esnek majd el a babavárótól, vagy az otthonteremtési támogatásoktól. Merthogy nincs pénz, és valószínűleg nem is jön Brüsszelből.
A magyarok jelentős része mégis nagy empátiával tekint a kormány intézkedéseire, legalábbis úgy tűnik, nem ingatja meg Orbánék népszerűségét a megszorításnak látszó lépések sora. Az ország nehéz helyzetét magyarázó miniszterelnök és sleppjének renoméját valószínűleg az sem rendíti meg különösképpen, hogy lapunk a kormány brüsszeli luxusingatlan-vásárlásáról, vagy a várbéli, vég nélküli presztízsberuházásáról, a Pénzügyminisztérium áttelepítéséről számolt be. Volt már ilyen hírünk számtalan, korábban is.
Azok a tízezrek ugyanakkor, akiket kirekesztenek a támogatásokból, joggal érezhetik úgy, hogy az ő jussukból költ a kormány - felújítással együtt - 15,6 millió eurót az unió fővárosában egy túlárazott luxuspalotára, illetve újabb 5,6 milliárd forintot a királyi Pénzügyminisztérium épületére. Hiszen, miközben lyuk lyuk hátán tátong az idei és a pénteken megszavazott jövő évi költségvetésben, a kormányt ez nem zavarja - ha önmagáról van szó. Megszorítással felérő felülvizsgálatba kezd ugyan a kiadási oldalon, konkrétan megjelölve, hogy jövőre az egészségügyi-szociális területen, valamint az otthonteremtési támogatásoknál mekkora megtakarítást kell elérni. De miközben százmilliárdok hiányoznak, a kormány saját kényelmére zavartalanul költ.
Látni kell: sem az idei, sem a jövő évi hiány nem tartható, ha nem faragnak a kiadásokból, mert a bevételi oldal már így is eléggé kifeszített. Hacsak a kabinet ki nem talál újabb adókat. Mert ugye minden fillérre szüksége van...