Májusban két magas szintű egyeztetés is volt Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus jogállási törvénnyel – ismertebb nevén: státusztörvény – kapcsolatban, de Budapesten is tárgyaltak. A Bizottság a magyar kormány több lépését is üdvözölte – például, hogy a törvénytervezet számos pontján módosítottak az eredeti törvényjavaslathoz képest és több szakmai egyeztetésre is sor került – de még maradtak vitás pontok – osztotta meg a Népszavával egy a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselő, miután arról érdeklődtünk, a törvényjavaslat június 6-ai benyújtását megelőzően történt-e egyeztetés a Bizottsággal. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára ugyanis arról beszélt egy május 24-ei sajtótájékoztatón, már csak ez van hátra a tervezet parlamenti benyújtásáig.
Forrásunk tájékoztatása szerint a Bizottság, miközben a tervezett változások irányát több tekintetben jónak tartja, továbbra is módosításokat javasol a törvényjavaslat egyes elemeire, amely között négy lényeginek mondható elem van.
Az első a szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség.
A kormány csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. A Bizottság azt szeretné, ha ezt a pedagógus szakszervezetek nem érik el, legalább a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szervezettel ennek ellenére is tárgyaljon a kormány. Ez a megkérdezett tisztviselő szerint a kormánynak elfogadható lehet, céljuk csak az, hogy olyan szervezetekkel kelljen tárgyalniuk, amely mögött “érdemi támogatottság” áll.
A második a nevelés-oktatással lekötött heti munkaidő kérdése, ami jelenleg 22-26 órában van felosztva.
A Bizottság azt tartaná jónak, ha ez sokkal egyértelműbb, átláthatóbb lenne, illetve aki többet dolgozik, az több pénzt is keressen. A kormány ezért a heti fix 24 tanítási óra mellett kötelezte el magát, erről fideszes képviselők egy törvénymódosító javaslatot is benyújtottak pénteken.
A harmadik vitás kérdés az új sávos bérrendszerrel kapcsolatos.
A tervezet szerint például egy Pedagógus I. kategóriában dolgozó tanár fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet, a teljesítményétől függően. A Bizottság szerint a sávok túl szélesek, és még több objektív szempontra lenne szükség a pedagógusok teljesítményének értékeléséhez és így a bérek megállapításához. A megkérdezett tisztviselő szerint a kormányban “foglalkoznak a kérdéssel”. Hozzátette: azok a pedagógusok, akiknek a bére nem éri el a törvénytervezetben rögzített bérsávok alsó határát, már idén nyáron számíthatnak bérkorrekcióra.
Aggályát fejezte ki a Bizottság azzal kapcsolatban is, hogy a tervezet szerint a munkáltatók, mint a tankerületi központok, járáson belül kirendelhetik a pedagógusokat másik intézménybe tanítani, akár 180 napra is.
A Bizottság azt szeretné, ha az áthelyezések elsősorban önkéntes alapon történnének, egyoldalú kijelölésre csak akkor kerüljön sor, ha önkéntes jelentkezés hiányában “a megfelelő minőségű oktatás” a hiánnyal küzdő intézményben nem lenne biztosítható. Akinek pedig egy napi meghatározott időnél többet kell utaznia emiatt, pluszjuttatást is kaphat, nem csak utazási költségtérítést. Forrásunk szerint az eltérő helyen való munkavégzés szabályozásával “a jövőre készül” a kormány, egyfajta “biztonsági védőhálóval”, hogy ha tovább csökkenne a pedagógusok száma, a diákok sehol ne maradjanak megfelelő oktatás nélkül. Elmondta azt is, a tanárok mintegy 8 százaléka most sem csak egy intézményben tanít.
Maruzsa Zoltán megígérte, „elgondolkodik” a kormány, kell-e még kirúgni engedetlen tanárokatGulyás Gergely szerint csak kivételes esetben lesznek átvezényelhetők a tanárok, a törvényjavaslat nem ezt tükrözi„A gyász fázisában vagyok” - Több tanár felmondott a státusztörvény miatt az ország egyik legjobb gimnáziumában