Új ukrán-magyar botrány diplomácia botrány is kitörhet, három nappal ezelőtt ugyanis a Magyarország Kormánya YouTube-csatornán megjelent egy videó, amelyben az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget nem Ukrajna részeként szerepel
A z Itt az ideje a békének! címet viselő 29 másodperces videóban – vette észre a Telex – az Orbán-kormány emlékeztet, milyen áldozatokkal járt eddig az orosz-ukrán háború – több tízezer gyermek maradt árván, sok százezer otthon semmisült meg, tízmillió embernek kellett elmenekülnie –, csak azt hallgatja el, az egész úgy kezdődött, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára 2022. február 24-én orosz katonai egységek rohanták le Ukrajnát. Annál a résznél, hogy a konfliktus könnyen világméretűvé válhat, lehet látni egy vaktérképet is, rajta Ukrajna vörös sziluettjével, csakhogy ennek az Ukrajnának a Krím nem része, zölddel jelölték, ugyanúgy, mint a környező területek mindegyikét.
Utóbbival, a Krím orosz fennhatóság elismerésével az Orbán-kormány illusztris társasághoz, Afganisztán, Örményország, Belarusz, Kambodzsa, Kuba, Burundi, Nicaragua, Laosz, Szudán, Szíria, Venezuela, Bolívia, Zimbabwe, Mianmar és Észak-Korea álláspontjához csatlakozott, egyedüliként az Európai Unió 27 tagországának politikai vezetése között.
Kicsit nehéz úgy békepártinak lenni – fűzhetjük hozzá –, hogy támogatjuk az agresszor Oroszország területszerzési törekvéseit, de a magyar kabinet állítólagos békepártisága amúgy is kimerül a tűzszünetet és béketárgyalásokat hirdető üres szólamokban, ráadásul a Kreml sugallatának, az orosz állami propagandának megfelelően célzást jelent arra, hogy Ukrajna mondjon le a területe egy részéről a háború vége érdekében.
A vaktérkép éles fordulatot jelent Orbán Viktor korábbi álláspontjához képest. A 2014. március 6-i rendkívüli EU-csúcson a magyar miniszterelnök még azt mondta, Oroszország krími beavatkozása agresszió, a magyar érdek egy demokratikus, a saját lábán álló Ukrajna. – Amit Oroszország tett, vagyis hogy gyakorlatilag leválasztotta Ukrajnáról a Krím félszigetet, azt nem lehet másnak, csakis agressziónak minősíteni, az Európai Uniónak pedig erre választ kell adnia – fogalmazott.
A videó pillanatnyilag 70 ezres megtekintésnél jár a YouTube-on.
