Hanem az a teljesítmény, amit a szerb Nikola Jokic produkál a rájátszásban, s amivel a Denver Nuggetset története során először az NBA nagydöntőjébe vezette.
A 211 centis, 130 kilós center ugyan két év után elveszítette az alapszakasz legjobbjának járó címet (az idén a Philadelphia 76ers játékosa, a kameruni Embiid lett az MVP), de a play-off kezdete óta újfent róla zeng mindenki ódákat, s ezek a hangok egyre csak erősödnek, miután a Nuggets lemosta a parkettről a Lakerst.
– Az első közös felkészülésünk során, 2015 nyarán Vegasban majd’ 140 kiló volt, nem volt formában, kedves srácnak tűnt, de ha ránéztél, az életben meg nem mondtad volna, hogy kétszeres MVP lesz belőle. Most meg minden második este felülmúlja Wilt Chamberlaint – nyilatkozta róla edzője, Michael Malone.
– Ő a világ legjobb játékosa. Ehhez kétség sem férhet. Támadásban nincsenek gyengeségei. A Nuggets összes akciója rajta fut keresztül, mégsem önző, nem akar mindent ő csinálni. Hihetetlen játékos. Ezt már a FoxSports szakkommentátorra, Chris Broussard állapította meg róla.
Nem túlzott.
A 28 éves játékos momentán 29,9 pontos, 13,3 lepattanós, 10,3 asszisztos átlagnál jár a rájátszásban, a Lakers elleni négy meccsen pedig tovább javult a játéka, mégpedig úgy, hogy nem akart több pontot dobni (27 pont, 14,7 lepattanó, 11,3 assziszt). Meg is kapta a Nyugati főcsoportdöntő legkiválóbb kosarasát megillető Earvin „Magic” Johnsonról elnevezett trófeát. Jobb helyre nem is kerülhetett volna. Jobbra nézek, balra adom, hát mögött passzolok, betörések, hárompontosok – mind jellemzik a játékát. Még a külső kör mögül is 47,4 százalékkal dob, nem beszélve hogy a tempókat 53,8-del süllyeszti el a kosárban.
És mindemellett egy szerethető figura. Nem egy Ja Morant, aki szabadidejében fegyverekkel hadonászik, vagy Daymond Green, aki félévente megereszt egy Suárezhez vagy Pepéhez illő harapást, taposást. Nincs jelen a közösségi médiában, minden meccsen úgy lép pályára, hogy a jegygyűrűjét a cipőfűzőjére köti, szerény, de nem álszerényséből. Fölvetették neki, hogy őt illette volna zsinórban harmadszor is az MVP-cím, erre azt mondta: "Az emberek rosszindulatból mondanak ilyeneket. Szerintem igenis Embiid megérdemelte". Amikor pedig arról kérdezték, hogy ő Szerbia igazi híressége, így replikázott: „Nem lehet bennünket összevetni Novak Djokoviccsal. Ő a nagykövetünk, igazi bálványa a szerbiai gyerekeknek. Nem csupán a pályán nyújtott teljesítményével, hanem az alapítványa által végzett munkával is. Olyasvalaki, akire fel lehet nézni. Szeretnék olyan lenni, mint Novak.”
Ha a Nuggets-et NBA-bajnoki címre vezeti, mind többen akarnak majd rá hasonlítani.
Nemcsak Szerbiában s nemcsak Denverben. S meglehet, nemcsak gyerekek.
